A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

középfokú iskolába járó izraelita ifjúságot a zsidó irodalom és történet, a vallási szokások ismeretébe bevezesse, a felnőtt tagok körében pedig eszmecserét folytassanak zsidó témájú kérdésekről.

155 Az egylet alapítását Junger Mózes rabbi és Spitzer Ede hitközségi elnök szorgalmazta. Mint minden egyesület, a Talmud Thora egyesület is belügyminiszteri jóváhagyással szentesített alapszabály alapján működött. Vezetését a gondnokság látta el, amely elnökből, igazgatóból, pénztárosból és még 7 tagból állt. Az igazgatói tisztet a mindenkori rabbi töltötte be. O felügyelte és irányította az egyletben folyó tanítást, s az utolsó évfolyamokat ő maga tanította. Az egyesület alapító, rendes és pártoló tagokból állt. Alapító tag lehetett, aki 100 koronával járult hozzá az egylet működéséhez. Pártoló tagságot nyerhetett, aki 4 és 100 korona összeget adományozott. Rendes tagként kor és nemre való tekintet nélkül csatlakozhatott a Talmud Thorához az a feddhetetlen életű izraelita, aki évi 4 korona tagdíjat fizetett. Választójoga azonban csak a férfiaknak volt. Az egylet jövedelmét a tanító díjazására, a növendékek ösztöndíjára, jutalmazására, könyvtár gyarapítására fordították. Külön kiemelték a szegény tanulók támogatásának fontosságát. Az ígéretesen induló egyleti munkát hamarosan megszakították a háborús évek, majd Junger rabbi távozása után a mintegy kilenc esztendeig tartó rabbi nélküliség miatt az egyesület nem működött. 1931 szeptemberében újjáalakult a Talmud Thora Egylet. Silberstein rabbi szervezőmunkájának eredményeképpen, a hitközség vezetésének aktív támogatásával külön kurzusokat szerveztek a tanulóifjúság számára, ahol zsidó történelem, irodalom, bibliafordítás és héber nyelv oktatása folyt. A felnőtt ifjúságnak különböző vitaesteket, felolvasásokat tartottak. Az egyesület taglétszáma a harmincas évek elejére elérte a 200 főt. Vezetősége a siklósi hitközség elitjéből került ki. Elnöke dr. Geller Samu, igazgatója dr. Silberstein Adolf rabbi volt. Az elöljáróság tagjai között találjuk Vida Miklós hitközségi elnököt, Bauer Endrét, Blum Lajost, dr. Fleischer Ferencet, Oszterreicher Albertet, Spiller Benőt, dr. Vágó Lászlót, dr. Krausz Dezsőt és dr. Márkus Miksát. Az izraelita elemi iskola története egybeesik a gyülekezet történetével. 1851-ben a hitközség magániskolájának 3 osztályát 43 tanuló látogatta. Ignatz Rosenberg és Eduard Hübsch tanítók tekintélyes fizetést, lakást és ellátást kaptak. Az iskolában felületes kereskedelmi ismereteket is tanítottak.

156 1857-ben, az önálló rabbiság megszervezésével egyidőben kérvényezték az 155 BML Bvm. egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye, Siklós. 156 BML Bm. mf. ir. 1851/1108.