A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

iskola nyilvános jogúvá történő átszervezését. A hitközség vállalta a tanítók fizetését, s emellett nyugdíj fizetésére is kötelezte magát.

157 Az átszervezett iskolában kezdetben csak egy tanító, Singer Dávid oktatott. A növendékek számának emelkedése hamarosan szükségessé tette még egy tanító alkalmazását. 1863-ban került az iskolához Kaufer Dávid. Valamennyi tanköteles gyermek részt vett az iskolai oktatásban, a vasárnapi iskolát azonban csak a fiúk egy része látogatta.

158 A rendelkezésünkre álló források az iskola tannyelvéről némileg ellentmondó adatokat közölnek. Az 1862-1863ban készült alispáni iratok szerint a kétosztályú elemi iskola tannyelve magyar volt, de német és héber nyelvet is oktattak. Silberstein szerint a tanítás nyelve kezdetben német, majd német és magyar, csak az 1870-es évektől folyt az oktatás kizárólag magyar nyelven.

159 Az 1890-es évek derekára az iskolába járó gyermekek száma meghaladta a 100 főt. 1896-ban új, a kor színvonalának megfelelő iskolaépületet emeltek, hogy a tanulók számára kedvezőbb körülményeket teremtsenek, melyet az oktatáshoz szükséges felszereléssel láttak el. Az első világháború éveiben az izraelita elemi iskola befogadta a katolikus, református, lutheránus kisdiákokat is. A hitközség erre hivatkozva kérte Siklós elöljáróságát, hogy az iskola részére 600 korona segélyt szavazzanak meg. Miután a helyi önkormányzat elutasította a kérelmet, a vármegye 1918ban azzal az indoklással kötelezte Siklós nagyközség vezetőit a kért összeg kifizetésére, hogy egyrészt a református és katolikus polgári leányiskolát 1916-ban 600-600 korona segélyben részesítette, másrészt az 1868. évi LIII. törvénycikk kimondja, hogy minden hitfelekezet által fenntartott iskolát megillet a támogatás joga, amennyiben az egyiket már részesítette a település segélyben.

160 Az 1920-as években az iskola tanulóinak száma rohamosan csökkent. A jelentős létszámcsökkenés miatt a tanügyi kormányzat megvonta az iskolától az állami támogatást,

161 ám a hitközség komoly anyagi áldozatot vállalva ezt követően is fenntartotta iskoláját. 1931 októberében csupán 16 gyermek tanult az intézményben,

162 1944 tavaszán 11 tanulóval és 1 tanítóval működött az iskola.

163 Az iskola felügyeleti jogát a hitközségi tagok közül választott iskolaszék látta el. Az 1930-as években az iskolaszék elnöki tisztét dr. Nagy Ernő töltöt157 Uo. 1860/909. 158 BML Bvm. első alisp. ki. ir. 4877/1863. 159 Uo.; Silberstein i. m. 30. 160 BML Bvm. alisp. ir. 17 019/1917. 161 Silberstein i. m. 31. 162 BML Bvm. alisp. ir. 7797/1942. 163 Magyarországi Zsidó Hitközségek, i. m. 605.