A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

Voltak siklósiak, akik Kauferingbe, Dachau melléktáborába kerültek.

114 Mások Mauthausenben lelték halálukat.

115 A veszteség, amely a siklósi zsidóságot érte, hiteles pontossággal nem állapítható meg. Arra nézve nem rendelkezünk pontos adatokkal, hogy menynyi azoknak a száma, akiket deportáltak és megsemmisítettek. Ugyancsak nincsenek hiteles adatok arról, hogy a siklósi zsidó közösség tagjai közül hányan maradtak életben. Az 1941. évi népszámlálás után az első statisztikai adatfelvételre a deportálást megelőző hónapban, 1944 áprilisában került sor. A német hatóságok parancsára a Magyar Zsidók Központi Tanácsa 1944. április 7-én valamenynyi hitközséghez körlevelet juttatott el, melyben adatszolgáltatást írt elő, többek között a hitközség lélekszámáról is kértek információt. A Siklósról felküldött jelentésben az elöljáróság 245 főben jelölte meg a létszámukat.

116 A megadott létszám az összeírás jellegéből adódóan csak a hitközséghez szorosan tartozókat vette számításba. A háború befejezését követően két korabeli dokumentumban számszerűsítették a Siklósról deportáltakat. A siklósi főjegyző 1945 áprilisi jelentése szerint: „A község területéről elhurcoltak politikai meggyőződésük miatt 18, zsidó voltuk miatt 275 egyént. Előbbiek közül valószínűleg 17, utóbbiak közül 270 ember van életbéli. Előbbiek közül 1, utóbbiak közül 5 egyén tekinthető halottnak."

111 Nem tudni, hogy mire alapozta számításait a főjegyző, vagy nem hallotta, vagy nem hitte a deportáltak sorsáról szóló híreket. Néhány hónappal később, 1945. szeptember 13 -i jelentésében Siklós új főjegyzője már más adatokat közölt. Eszerint 1944. november 30-át megelőzően 219 személyt deportáltak és 20 személyt vettek igénybe munkaszolgálatra. Közülük 1945. szeptember 10-ig visszatért 4 deportált és 12 munkaszolgálatos.

118 A jelentésben a főjegyző nem szolgált magyarázattal arról, hogy a korábbi adatszolgáltatáshoz képest miért módosult a deportáltak száma. A siklósi zsidóság elszenvedett hatalmas veszteségére némileg rámutat egy 1947 elején készített kimutatás. A Magyarországi Izraeliták Országos az életben maradt hozzátartozók kezdeményezésére indították. Az eljárások folyamán az elhalálozás dátumát a tanúk vallomásához képest állapította meg a hatóság. 114 Uo. Blum Lajos, Blum József. A holttá nyilvánítási eljáráskor barcsi lakosok eskü alatt vallották, hogy 1944 decemberéig együtt voltak Kauferingben. 115 Uo. 6805/1948. Kohn Ede holttá nyilvánítása. Halálának időpontját 1945 januárjára tették. 116 Magyarországi Zsidó Hitközségek. 1944. április. Közzéteszi Schweitzer József. Bp., MTAJudaisztikai Kutatócsoport, 1994. 605. 117 BML Siklósi j. fszb. ir. 1347/1945. A háborús emberveszteség és anyagi károk felmérésére, központilag kiadott kérdőpontok alapján készített jelentés. 118 Uo. 4474/1945. Siklós, 1945. szept. 13.