A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)
Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - TEGZES FERENC A zászlók szerepe Szigetvár társadalmi életében (1925-1944)
Bevezetés Az emberek kisebb-nagyobb csoportjai, társulásai régtől fogva igényt formáltak arra, hogy őket különböző jelek, emblémák, jelképek megkülönböztessék a többiek hasonló közösségeitől, és ezzel mintegy tudtára adva a kívül állóknak az összetartozásukat. A tanulmány a megkülönböztető szimbolikáknak az egyikével, a zászlóval foglalkozik. 1 A kutatást elsősorban a sajtóra lehet alapozni. A nyilvánosan megtörtént eseményekről - amennyiben azt nagyobb jelentőségűnek ítélte a központi (megyei) sajtó, akkor részletes tudósításban beszámolt arról. Ebben a korban még olyan részletekre is odafigyeltek, mint a zászlók megjelenése, illetve a koszorúkon megjelenő szalagok színe. Ha egy településnél helyi sajtó is rendelkezésre áll, akkor biztos, hogy pótolhatatlan forrást kapunk. Amennyiben a civil vagy nem civil szerveződés kapcsolódott valamilyen formában a helyi közigazgatáshoz, akkor ott is jelentkezik iratanyag. Ez vonatkozik természetszerűen a kormányhatóságok, elsősorban a belügyminisztérium részéről a törvényhatóságoknak kiadott rendelkezésekre is. A vizsgálat időhatárát a helyi sajtó megléte határozta meg. Szigetvár nagyközség iratanyaga nagyon hiányosan maradt meg. A képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvei sem állnak rendelkezésünkre, ezért az ülések tárgysorozatait, a testületi döntéseket is csak a helyi sajtó útján tudjuk rekonstruálni. Ebből a forrásból viszont részletes képet nyerünk a települést irányító önkormányzat tevékenységéről. A zászlószentelések Minél kisebb volt egy közösség, annál nagyobb szerepet kapott a társadalmi életben egy-egy zászló „megszületése", mint az összetartozás jelképe. Korszakunkban is a zászlók létrejöttének anyagai forrását a társadalmi öszszefogás biztosította, vagy egy-egy olyan jómódban élő személy adakozása, 1 Az egy közösséget, személyt, eszmét, mozgalmat vagy pozíciót jelképező, jelző színnek, színeknek - esetleg kiegészítve címerrel, annak egyik összetevőjével vagy egyéb jellel - vásznon vagy egyéb puha, rugalmas, hajlékony anyagon megjelenő formáját nevezzük zászlónak vagy lobogónak. Az elnevezés attól függ, hogy a jelképet hordozó anyagot egyik felénél szilárdan rögzítik egy rúdhoz, vagy pedig mozgatható módon kapcsolják a tartórúdhoz, az őrfához. Az előbbi esetben zászlóról, az utóbbi esetben lobogóról beszélünk (A két fogalom gyakran keveredik.) Horváth Zoltán: Zászlók. Zászlókutató Intézet, Bp, 1995.; Znamierowski, Alfred: Zászlóenciklopédia. Bp, Athenaeum Kiadó, 2002.
