A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

A zsidótörvények hatása A forradalmak sokkja és a történelmi Magyarország összeomlása az országban felerősítette az antiszemita közhangulatot, erős antiszemita mozgalmat idézett elő. 1920. szeptember 22-én a nemzetgyűlés megszavazta a polgári jogegyenlőséget nyíltan sértő numerus clausus törvényt. (1928-ban nemzetközi nyomásnak is köszönhetően módosították.) A húszas évek végére kétségtelenül háttérbe szorult - bár a politikai életben továbbra is jelen volt - az antiszemitizmus. Nem kétséges, hogy a társadalomban és a politikai szférában hol erősebben, hol kevésbé megjelenő zsidóellenességet érzékelték a siklósi zsidóság tagjai is. Erre történő közvetlen reagálást azonban csak 1922-ből ismerünk. Geller Samu hitközségi elnök székfoglaló beszédében ugyanis - a hitközség belső életére vonatkozó kérdések taglalása mellett - a következőket mondta: „Bár tagadják, de mi tudjuk, a mi őseink sokat szenvedtek, ke?nény munkával és nehéz küzdelmek árán tudták csak megszerezni hazánkat. Ha talán nem is jöttek he az ősmagyarokkal valamennyien, - de amióta bejöttek és polgárjogot nyertek Magyarországon, dolgoztak érte és véreztek a hazáért... Ellenségeink ki akarnak üldözni hazánkból, hontalanná tenni bennünket. Ezt ne hagyjuk, inert mi ezután is ki akarjuk venni részünket a megcsonkított Haza visszaszerzésében és felvirágoztatásában. Mindenkinek ott kell lennie e munkánál és férfiasan harcolni a küzdelemben hazánk nagyszerű vezérférfiai mellett!"

89 Ma már nem tudjuk rekonstruálni, mi késztette Geller Samut a fentiek megfogalmazására, az országosan tapasztalható, vagy csak a helyileg is megjelenő antiszemita megnyilvánulások. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy 1933-ban, amikor Silberstein rabbi könyvében nem közölte teljes terjedelmében a felszólalást, ezt a szövegrészt szükségesnek tartotta idézni. Az 1920-as évek végétől a 30-as évek közepéig tartó időszak politikailag és társadalmilag - relatíve - nyugalmas periódus volt. A politika mélyszerkezetében azonban a szélsőjobboldalnak kedvező változások indultak meg. Ennek első komolyabb megnyilvánulása a Darányi kormány idején „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" címet viselő, 1938. évi XV. törvénycikk - az első zsidótörvény - beterjesztése volt. Elfogadása Imrédy kormányzásának idejére esett. A polgári jogegyenlőség feladásával a törvény veszedelmes lavinát indított el, melyet többé nem lehetett megállítani. Alig egy év leforgása alatt követte a második, az 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról, és 1941-ben, hogy a „m-agyar nemzet faji tisztasága megóvassék erősen eltérő fajokkal való keveredé89 Silberstein i. m. 22. A beszédből kihagyott, kipontozott rész Silberstein rabbi közlésében sem szerepel.