A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

sektőF, elfogadták a harmadik (1941. évi XV. törvénycikk) zsidótörvényt. Az első zsidótörvény még alapvetően vallási alapon definiálta a zsidó fogalmát, a második faji alapú definíció volt, a harmadik pedig náci típusú fajvédelmi jogszabály lett. A második és harmadik zsidótörvény után további, zsidókat érintő diszkriminatív jogszabályok születtek: visszaminősítették a zsidó vallást, „elismert" felekezetté, 1942-ben a zsidók mezőgazdasági birtokainak kötelező állami felvásárlását mondták ki. A törvények végrehajtásához pedig rendeletek tucatjai társultak. A zsidótörvények bevezetésekor Siklóson is megkezdődött végrehajtásuk, elkezdődött az „őrségváltás". Az életbe lépő diszkriminációs törvények komoly veszteségeket okoztak a siklósi zsidóságnak. Már az első zsidótörvény különböző foglalkozási ágakban előírt 20%-os kvótarendszere is érintette őket, a második zsidóellenes törvény azonban már olyan súlyos szigorításokat tartalmazott, melynek hatására a siklósi kis- és középpolgárság gyors hanyatlása következett be. A siklósi zsidóság gazdasági visszaszorításának felgyorsítását a törvény azon rendelkezése biztosította, ami a korábbi kvótarendszer drasztikus csökkentésében fogalmazódott meg, és a zsidók birtokában lévő iparengedélyek felső határát 6%-ban maximálta. Új engedélyt zsidónak minősülő személy számára gyakorlatilag nem lehetett kiadni. Tovább súlyosbította helyzetüket, hogy megvonták tőlük az állami monopólium alá eső termékek (só, dohány, szesz, ásványolaj, petróleum stb.) árusításának jogát. Amikor Baranya megye alispánja 1940-ben bizalmas jelentést kért a járás főszolgabíróságától a Siklóson működő zsidó iparosok és kereskedők számáról és az „arányosítás" törvényi végrehajtásáról, a településen 56 fő iparengedéllyel bíró (13 %) zsidó volt.

90 Az előírásoknak megfelelően vonták be a kiadott italmérési engedélyeket pl. Weisz Izidortól, Krausz Sándortól, míg mások, pl. Guttmann Sándor, az egyre inkább ellehetetlenülő helyzete miatt maga mondott le jogosítványáról.

91 A város legjelentékenyebb szállodájának tulajdonosa, Bauer Endre 1940-ben még haladékot kapott. Egyébként is a „kivételezett" zsidók közé tartozott, mert az első világháborúban nagy- és kisezüst vitézségi éremmel tüntették ki.

92 Bauer számára az italmérés engedélyezése csupán 1941 márciusáig tartott, amikor „személyes szempontból megbízhatónak nem. tekinthető" indokkal engedélyét megszüntették. Egy évvel később vendéglői és kávéházi jogosítványát is megvonták.

93 90 BML Siklósi j. fszb. ein. ir. Jelentés az 52/1940. alisp. ein. sz. iratra. 91 BML Siklósi j. fszb. ir. 310/1940, 7045/1940, 7051/1940. 92 Kalotai i. m. 1934. 288.; Siklósi j. fszb. ir. 5776/1940. 93 BML Siklósi j. fszb. ir. 2132/1941.; Siklós nk. jkv. 27/1942.