A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

is foglalkozott.

11 Ennek ellenére igen szerény jövedelmet mondhatott a magáénak, mindössze 57 forintot, ami a megyében élő zsidók korabeli átlagjövedelmének (120 forint) még a felét sem érte el. A következő években néhány újabb zsidó család telepedett meg a járásban. Az 1798-ban készített megyei összeírás 8 család (35 fő) jelenlétéről tudósít, anélkül azonban, hogy a lakóhelyet adó településeket megnevezné.

12 Kitaibel Pál 1799-ben Siklósról a következőket írta: „.. .a vár déli oldalán bő forrás. Efelett a zsidók részére kis fürdő. Vize langyos, kb. 16-19 fok, tiszta ízű és szagtalan. Pirosas szürke mészkőből fakad." Ha ezt a leírást nem is tekinthetjük a zsidók siklósi letelepedése bizonyítékaként, azt azonban mindenképp jelzi, hogy a mezővárost rendszeresen felkeresték a környéken élők. Amikor a pécsi egyházmegye püspöke 1802-ben látogatást tett Siklósra, a szokásoknak megfelelően összegezés készült a népesség vallási megoszlásáról. A településen 1270 katolikus, 320 görögkeleti, 715 helvét, 1 lutheránus és 3 zsidó élt.

13 A rendelkezésünkre álló források alapján az első zsidó lakosok a 18-19. század fordulóján kaphattak letelepedési engedélyt az uradalom főtisztségétől. Az 1807-ben készült megyei összesítés szerint már volt zsidó lakosa a városnak. Az 1806/1807. évi katonai esztendőre kivetett türelmi adó megyei felosztásakor a járásban 3 háztartásfőt köteleztek különböző nagyságú öszszeg fizetésére. Az országosan meghatározott türelmi taxa (összege az évek során folyamatosan emelkedett) beszedéséért a zsidók egyetemlegesen feleltek, felosztásuk a zsidók belügye volt. A kialakult gyakorlat szerint a megye zsidóságára kivetett összeget járásonként, a zsidók elöljárójának nevezett, a pénz beszedéséért felelős személyekkel egyetértésben határozták meg. Mivel számosan lehettek a megyében olyan családok, akik alacsony jövedelmük miatt képtelenek voltak a türelmi adó fizetésére, a fizetendő összeg megállapításakor erre tekintettel voltak, s a jobb módúak között, figyelembe véve a család létszámát és teherbíró képességét, osztották fel a kirótt összeget. 1807ben a baranyai zsidóságnak 1125 forintot kellett fizetnie. Ebből az összegből a Siklósi járásban lakókra mindössze 34 forint jutott, ami három család között került felosztásra. A Siklóson élő Schlesinger Izsák 25, a Vókányban lakó Majer Hersch 5, és a Terehegyen letelepedett Volf Schwartz mindöszsze 4 forintot tartozott fizetni.

14 A Schlesingerre eső összeg meglehetősen 11 BML Zsidóösszeírások 1119/1793. Siklósi járás.; Radnóti: Adatok a XVIII. századi... i. m. 80-81. 12 BML Zsidóösszeírások 470/1798. 13 Szita László: Adatok Siklós társadalmának 19. századi fejlődéséhez (1800-1870). In: A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör Tudományos Emlékülése Siklóson... Siklós, 1982.25. 14 BML Bvm. kgy. ir. 191/1807. márc. 17.