A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok báránya megye és a pécsi egyházmegye történetéből - RADNÓTI ILONA Siklós zsidósága a 18-20. században

ban élt a megye területén. Megélhetése érdekében egyfajta kényszerpályára került, a „gazdaság pórusaiban" találta meg gazdasági szerepét. Ez a házalófelvásárló kereskedelem volt, kezdetben kis volumenű, a parasztság, mint új fogyasztói réteg szükségleteit kiszolgáló tevékenység. Csekély értékű árujával a falvakat járó „bátyus zsidó" eladóként és felvásárlóként bevonta a vidéket tevékenységi körébe, és a földesúri regálék (a kocsmákon, boltokon keresztül), az uradalmak terményeit közvetítve, felvásárolva, a feudális kereteken és formákon túllépő' kereskedelmi láncolatot hozott létre. A korlátozások hozadéka, a piacismeret és az ahhoz való alkalmazkodás képessége, a mobilizálható tőke csak a 19. század közepétől vált átválthatóvá, gyümölcsözővé. A zsidók letelepedése Siklóson A 18. század harmadik évtizedének derekára Siklós mezőváros és az uradalomhoz tartozó mintegy 25 falu a Batthyányak birtokába került. A birtok igazgatási központja Siklós lett. E szerepkörnek és a népesség folyamatos gyarapodásának eredményeként a mezőváros a 18. század nyolcvanas évtizedeire kiemelkedett a térség települései közül. Jóllehet az uradalom szervezett betelepítést nem végzett a területen, a mezőváros tanácsával együtt támogatta a bevándorlást, mert azzal „.. .növekedett az ipar, s vele az adók; s a vásárok szemlátomást élénkülnek"? Siklós vásárait nemcsak a baranyai falvak lakói keresték fel, hogy eladják termékeiket és beszerezzék szükségleteiket, vonzáskörzete a Dráván túl Eszék környékére és Verőce térségére is kiterjedt.

8 A növekvő forgalmú vásárokat feltételezhetően zsidó kereskedők is felkeresték. Először az 1784. évi népesség-összeírásban tettek említést a Siklósi járás területén, Old községben egy háromfős zsidó családról.

9 Négy évvel később, amikor a megyében élő, türelmi adót fizető családfők számbavételére került sor, Oldon két fizetésre kötelezett háztartásfő került a listára. Nevük azonban ismeretlen maradt az összeíró számára, csak foglalkozásukat jelölte: Kaufmann, illetve Beyritzer.

10 1793-ban még mindig Old az egyetlen zsidó lakta település a járásban. Schwartz Illés és családja élt a településen. Schwartz sajátos kettősfoglalkozást űzött. Negyed telket birtokolt, de igásállata nem lévén, földjét nem tudta saját kezűleg megművelni, ezért bérbe adta. A bérleti díj elégtelen volt a megélhetéshez, bizományos házaló kereskedéssel 7 Az uradalom fó'tisztjének jelentése. Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Szerk. Vonyó József. Siklós, Siklós Város Önkormányzata, Siklós, 2000. 136. 8 Uo. 151. 9 BML II. József kori népösszeírás 1784. 10 Schweitzer i. m. 154.