A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

te hivatalviselésének félévszázados jubileumát, de előtte már hat éve nem volt a megyében, és magas életkora miatt többé már nem is járt itt.

275 Idős kora miatt az uralkodó 1805. aug. 23-án a fiát, Istvánt nevezte ki Baranya vármegye főispáni helyettesévé, csak a főispáni címét tartotta meg, hiszen főispánként tagja lehetett a felső táblának. Magas kora ellenére, 1806ban a nádor kíséretében az ország felső részére indult, hogy a megyéket Napóleon ellen lelkesítse.

276 Kitüntetései: Szent István rend nagykeresztes vitéze, titkos tanácsos. Visy László, nagyatádi (1854. okt. 17. Nagyatád -1935. nov. 25. Pécs), Jobst (Jobszt) János gyógyszerész és a Sopron környéki kisnemes családból származó Visy Josefa fia. 1905. febr. 7-én kapott „nagyatádi" előnévvel magyar nemességet az uralkodótól, és változtatta meg Jobst vezetéknevét Visy-re. 1883-ban vette feleségül Ferenczy Ilonát. Gyermekei: Martha (Fischer Béla alispán felesége); Imre ügyvéd; László ügyvédjelölt; István; Ilona (Lakatos Artúr képző- és iparművész felesége); István magántisztviselő; Béla tartalékos hadnagy; Katalin és Zoltán (1903. Pécs -1938. Mohács, a neves építész). Iskolai tanulmányait Nagyatádon, Kaposváron, majd Pécsett végezte. A ciszterci rend pécsi főgimnáziumában érettségizett 1872-ben. 1872 és 1875 között a pécsi jogakadémia hallgatója, ahol jogtudományi államvizsgát tett. Jogi tanulmányait 1875-ben és 1876-ban a pesti egyetemen folytatta, ahol kitűnő eredménnyel államvizsgázott. 1876. okt. 1-től a cs. és kir. 10. huszárezrednél szolgálta le önkéntesi évét és őrmesterként szerelt le. Leszerelése után ügyvédjelölt Danicz Antal ügyvédnél. A pesti egyetemen szerzett jogtudományi doktorátust 1880-ban. A Budapesti Ügyvédvizsgáló Bizottságtól ügyvédi oklevelet nyert 1881-ben és utána ügyvédi irodát nyitott Pécsett. Ügyvédi irodája egyike a legkeresettebbeknek. A Pécsi Ügyvédi Kamarának 1887-től választmányi tagja, 1893-tól helyettes elnöke, majd 1906-tól 1911-ig elnöke. Fiatal korától kezdve a Függetlenségi Párt híve. Várospolitikusi pályafutását 1887-ben kezdte, amikor a Függetlenségi Párt jelöltjeként Pécs város törvényhatósági bizottságának tagjává választották. Ettől kezdve haláláig, csaknem 48 évig a város közgyűlésének tagja. Ellenzéki meggyőződését báró Fejérváry Imre főispán hatására adta fel, akinek a szűkebb baráti köréhez tartozott. A kiegyezés híveként juthatott tisztséghez a koalíciós kormány bukása után. 1910-ben már a Nemzeti Munkapárt helyi szervezetének megalakításán dolgozott.

277 275 BML Bvm. kgy. jkv. 2, 10, 72/1790. és 1790. ápr. 7., 1803. jún. 13.; Németh i. m. 617-620., 638-639.; Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 100-101. 276 BML Bvm. kgy. 1065, 1079/1805.; Németh i. m. 640-642. 277 Visy Zoltán: Visy László, Pécs szab. kir. város főispánja. In: Pécsi Szemle (6), 2003.