A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

1911. jún. 30-án nevezte ki a belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó Pécs szabad királyi város főispánjává. Pécs város törvényhatósági bizottsága 1911. júl. 22-i közgyűlésén iktatta be hivatalába. A beiktatást követően nagyszabású, ötszáz fős fogadást adott a Pécsi Nemzeti Casinoban.

278 A székfoglaló beszédében elmondott gazdasági programját elsöpörte az első világháború kitörése. Főispáni ténykedésére a háború nyomta rá a bélyegét. A Vörös Kereszt Egyesület pécsi fiókjának vezetőjeként sokat tett a sebesültekért és sokat dolgozott a hadsegélyezés, hadikölcsönök ügyében is.

279 1 9 1 7. máj. 29én a Tisza-kormány bukásakor főispáni tisztsége alóli felmentését és nyugdíjazását kérte. 1917. jún. 14-én az uralkodó elfogadta a lemondását, főispáni állásából felmentette, és a rendkívüli háborús viszonyokra való tekintettel az utódja kinevezéséig megbízta a főispáni teendők ideiglenes ellátásával. 1917. júl. 23-án adta át a főispáni iratokat utódjának, gróf Benyovszky Móricnak. A város aug. 7-i közgyűlésén búcsúzott el tőle, és mondott neki köszönetet.

280 Felmentése után visszatért az ügyvédi hivatáshoz, és jelentős közéleti tevékenységet folytatott. 1920-ban a szerbek letartóztatták és Valjevóba internálták. A Pécsi Nemzeti Casino elnöke (1922-1932), a Régi Jogász Szövetség társelnöke, az Apollo Projektograf Rt. igazgatósága elnöke, a Dunántúli Bank Rt, a Panonnia Sörfőző Rt. és a Pécsi Takarékpénztár Rt. igazgatósági tagja. 1929-ben Pécs város törvényhatósági bizottsága örökös tagjává választotta. Elhunyta után utcát neveztek el róla (korábbi Horgos, ma Mikszáth Kálmán utca). F. m.: A Pécsi Nemzeti Casinó. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum-Egyesület Értesítője 10, 1928. 1. füz. 3-18.; Pellérd földesurai. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum-Egyesület Értesítője 11, 1930. 60-64. Kitüntetései: Vöröskereszt díszjelvénye, Lipót-rend lovagkeresztje (1917. jún. 15.), schaumburg-lippei Házirend.

281 Zuber József, nánhegyeseli (1824. Székesfehérvár -1898. szept. 4. Bp.), Zuber Imre táblabíró, Fejér és Bihar megyei földbirtokos fia. Nemesi címeres levelet Sándor és gyermekei, Imre és gyermekei 1823. jan. 17-én kaptak. nyár. 88-92.; Visy Zoltán: Pécs vonzása Visy Zoltán építész őstáblája tükrében. In: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Szerk. Vonyó József. Pécs, 1996. 271-274.; Révész Mária: A pécsi törvényhatósági bizottság néhány aktív tagjának családi és társadalmi kapcsolatai a XIX. század elején. In: A Dunántúl településtörténete VIII. Szerk. Nemes István. Pécs, 1990. 350, 352-355..; Lenkei i. m. 41, 43 -46. 278 BML Pécs E üo. ir. E-156-1940.; Pécs kgy. jkv. 153/1911. (júl. 22.) 279 BML Pécs kgy. jkv. 2/1916. 280 BML Pécs főisp. ált. ir. 333/1917.; Pécs. kgy. jkv. 102/1917.; Pécs E üo. ir. E-1561940. 281 Visy: Visy László... i. m. 92.; MTCN 1917. 198.