A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

ispán tiszteletbeli rendőrkapitánnyá nevezte ki. 1907. máj. 9-től a felfüggesztett Vaszary Gyula rendőrfőkapitány helyébe mint gazdasági tanácsnokot rendőfőkapitánynak helyettesítette a főispán. Az 1908. máj. 18-i tisztújításon újból tanácsnokká választották ugyan, ám továbbra is helyettes (megbízott) rendőrfőkapitányként dolgozott, és 1908. júl. 10-től a főispán véglegesen rendőrfőkapitánnyá nevezte ki. 1918-ban a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztár felügyelő bizottságának tagjává választották. 1918. nov. 22-én a Károlyi-kormány Pécs város főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztosává nevezte ki, ezért a rendőrfőkapitányi állásáról lemondott. A helyettesítést is beszámítva 11 évig volt a város rendőrfőkapitánya. A főispáni iratokat 1918. nov. 29-én vette át elődjétől, gróf Benyovszky Mórictól.

196 A főispán-kormánybiztosi tisztséget rövid ideig töltötte be, mert 1919. jan. 28-án Vladiszlav Pandurovic (Pandurovics László), a szerbek - az újvidéki Nemzeti Igazgatóság - által kinevezett kormánybiztos-főispán katonai karhatalommal átvette a hivatalát. Oberhammer volt a dualizmusban kinevezett utolsó pécsi főispán. Főispáni hivatala megszűnése után is a városban maradt, és lehetőség szerint a magyar kormány érdekeit képviselte. 1919. okt. 1-től Pécs város helyettes főjegyzője, polgármester helyettese. A szerb megszállás megszűnte után 1921. dec. 22-én immáron törvényesen is főjegyzővé választotta a város törvényhatósága, fizetése és illetménye viszszamenőlegesen, 1919. okt. 1-től járt. Az 1922. évi második nemzetgyűlési választásokon Pécs első kerülete mint pártonkívülit választotta meg képviselőnek, azonban hamarosan belépett az Egységespártba. Az 1926. év végi országgyűlési választásokon Pécs város egységespárti lajstromán mint listavezető kapott mandátumot. 1927. febr. 1-től főjegyzői hivatalát ideiglenesen átadta, mert országgyűlési képviselőként nem vállalhatott más tisztséget. 1929-ben Pécs város örökös törvényhatósági bizottságának tagjává választották. Váratlanul hunyt el 59 éves korában, 36 évi közszolgálat után. Kitüntetései: Ferenc József rend lovagkeresztje (1908).

197 Perczel (II.) Miklós (1812. dec. 15. Bonyhád -1904. márc. 4. Baja), Tolna megyei középbirtokos nemesi családból származott, Perczel (I.) Sándor és Kajdacsy Erzsébet fia. Testvérei: István, (I.) Etelka, (I.) Imre, (II.) Etelka, (II.) Sándor, (I.) Tivadar, (I.) Mór, (II.) Tivadar, (I.) Emília, (I.) Berta, (V.) Mária, (I.) Béla, (I.) László, (II.) Pál, (III.) Ferenc, (III.) Erzsébet, (III.) László és (I.) Ilona. Neje borsodi Latinovics Hermina, gyermekük nem született.

198 A család közigazgatási pályára szánta. Gondos nevelésben részesült. If196 BML Pécs kgy. jkv. 215/1918. (dec. 3.); Pécs főisp. ált. ir. 1030/1918. 197 Ernyes Mihály: A pécsi rendőrség modernizálói. Pécsi Szemle 3, 2000. ősz. 38-41. 198 Dobos Gyula: A Perczelek. Szekszárd, 2001. 126-154., 215-217.