A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

júkorában Vörösmarty Mihály volt a nevelője, akitől a liberalizmust és a hazaszeretetet tanulta. Alsóbb iskolái elvégzése után Pesten bölcseletet és jogot tanult. Tanulmányai befejezése után fiatalon, 1832. máj. 8-án Baranya vármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd 1836. aug. 1-én a baranyavári járás szolgabírája lett. 1839-ben ellenzéki nézetei miatt lemondott és visszavonult Bonyhádra. Szolgálatai elismeréséül 1839. máj. 14-én táblabírónak nevezte ki Somssich Pongrác főispán.

199 A reformkorban a liberális nemesség oldalán Tolna megyében vett részt a politikai küzdelmekben. 1848. márc. 19-én Baranya vármegye közgyűlése megválasztotta egyik országgyűlési követének. Ugyanezen a napon ő volt a Piac téri (ma Széchenyi tér) népgyűlés szónoka. Az 1848. évi első népképviseleti országgyűlési választásokon a kölesdi kerület mandátumát nyerte el. 1848. jún. 8-án István nádor nemzetőrőrnaggyá nevezte ki. Folyamatos katonai szolgálata során a honvédezredesi rangig jutott el. A szabadságharc bukása után menekülni kényszerült. Távollétében halálra ítélték és 1851. szept. 21-én jelképesen (in effigie) felakasztották. Előbb Törökországba, majd 1851-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol letelepedve 1852-ben Davenportban egy kis házat is épített a feleségével. A magyarországi kedvező politikai fordulat reményében 1854-től Jersey szigetén, 1859-től Itáliában tartózkodott. A villafrancai béke után visszatért az Egyesült Államokba, Iowába. Az amerikai polgárháborúban 1861-64-ben ezredesként harcolt az északiak oldalán. 1865-től New Yorkban borkereskedelemmel foglalkozott.

200 A kiegyezés után hazatért. Az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére 1868. máj. 24-én nevezte ki legfelsőbb elhatározásával Baranya megye főispánjává. Évi 4000 forintos fizetését jún. 1-től utalványozták neki. Hivatalába a hagyományok szerint, fényes ünnepségek közepette iktatták be 1868. jún. 15-én.

201 A megyei és városi főispáni hivatalok egyesítésekor, 1875. jan. 5-én mint Baranya vármegye főispánját az uralkodó Pécs város főispáni tisztével is megbízta. A város kormányzatát ténylegesen a kinevezése után azonnal, forma szerint az 1875. febr. 15-i beiktatása után vette át.

202 Kinevezése után sokat támadta azért az ellenzék, hogy az emigrációból hazatérte után elfogadta a főispáni kinevezést. Az viszont tény, hogy közel két évtizedig közmegelégedésre töltötte be a tisztségét, ami többek között annak 199 BML Bvm. kgy. jkv. 1002/1832. (máj. 8.), 1806/1836. (aug. 1.), 1468/1839. (máj. 14.) 200 Dobos Gyula: „Emelt fővel..." Elet- és pályakép Perczel Miklósról. In: Baranyai Történetírás 1992/1995. Pécs, 1995. 88-111.' 201 BML Bvm. főisp. ált. ir. 1868. szám nélkül.; Bvm. alisp. ir. 4145/1887., BML Bvm. kgy. jkv. 1146-1151/1868. (jún. 15.) 202 BML Pécs kgy. jkv. 3/1875.(febr. 15.); Bvm. főisp. ált. ir. 18/1875.; BML Pécs „E" üo. ir. E-156-1940.