A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

uralkodó pécsi püspökké és vele egyidejűleg Tolna vármegye, 1706-ben pedig Baranya vármegye főispánjává. Angyal Pál és Szentkirályi István szerint 1705. szept. 12-én nevezték ki Baranya, Tolna és Valkó vármegyék örökös főispánjává.

183 Az egymással ellentmondó adatok alapján valószínűsíthető, hogy 1703ban kapta meg a pécsi püspökséget és a tolnai főispánságot, és 1705 körül a baranyai főispánságot. A megye rendjei ellentmondás nélkül fogadták Baranya vármegye örökös főispánjává történő kinevezését, amit az 1706. máj. 11-i közgyűlésen hirdették ki, ám az 1711. szept. 18-i közgyűlésig nem jelent meg a megyében.

184 A püspök-főispán és a megye nagybirtokosai (Esterházyak, Batthyányiak) között a kezdetektől fogva hatalmi ellentét dúlt. 1713-ban például két megválasztott alispánja is volt egyszerre a megyének: Daróczy Ferenc, a főispán jelöltje és Madarász László, az Esterházyak tisztje. A hatalmi harcból ekkor az utóbbi került ki győztesen, és Daróczy ténylegesen nem foglalhatta el az alispáni széket. 1716-ban viszont a püspök-főispán Daróczyt választtatta meg alispánnak, majd 1718-ban Passardi János Pál győzött.

185 Püspöksége szakadatlan harccal telt el, küzdött a káptalannal az egyházi birtokok jövedelmének elosztásáért, Pécs városával a földesúri jog birtoklásáért, a megyével az alispáni tisztség betöltéséért, a jezsuitákkal stb.. Kemény fellépései eredménye a működőképes egyházmegyei intézmény kiépülése. Nevéhez fűződött a városi kórház megalapítása (1714) és a mellette lévő mecset kápolnává alakítása.

186 Halálát a vármegye 1732. okt. 15-i közgyűlésén jelentették be, ahol jegyzőkönyvbe iktatták az elhunyt érdemeit, elrendelték a temetésén való megjelenést, és elhatározták, hogy a temetés költségeit a vármegye pénztárából fedezik.

187 Nikolits Mihály (1901. szept. 23. Lúgos, Krassó-Szörény vármegye -1992. 183 Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 64., 101.; Németh i. m. 528.; Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. 1. rész. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője 2, 1909. június, 63.; Szentkirályi: Baranya első... i. m. 34-35. 184 BML Bvm. kgy. jkv. 297/1706, 486/1711.; Németh i. m. 528., 535., 576.; Béli i. m. 23. 185 Angyal Pál: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. 1. rész. A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője 2, 1909. jún. 63-67. 2. rész. Uo. 1909. szept. 95-98.; Odor Imre: A nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában. In: Baranyai Helytörténetírás 1990/1991. Pécs, 1992. 69-70. 186 Borsy: Pécs püspökei... i. m. 26. 187 BxVIL Bvm. kgy. jkv. 109/1732.; Németh i. m. 570.