A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

okt. 3. Bp.). Nikolits Dániel, a Tisza István szűkebb köréhez tartozó poilitikus, a lugosi kerület országgyűlési képviselője fia. Felesége Széchényi Baghy Mária, gyermekei Péter (1929. febr. 15.) és Andrea (1933. nov. 23.) Iskolái elvégzése után egy évig bankgyakorlatot folytatott, majd a budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán szerzett végbizonyítványt. A lipcsei Egyetem Államtudományi Karán közgazdasági és pénzügyi tanulmányokat folytatott, közgazdasági és valutapolitikai stúdiumokat végzett. Pályáját a fővárosi V/A. kerületi adóhivatalnál kezdte, ahol pénzügyi fogalmazó, majd pénzügyi segédtitkár volt. Azután berendelték a pénzügyminisztérium elnöki osztályára, ahol Imrédy Béla és Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter (1932. okt. 1.-1935. jan. 6., ill. 1935. jan. 6.-1938. márc. 9.) titkáraként működött: pénzügyi titkár, pénzügyi segédtitkár miniszteri titkár címmel és jelleggel, majd miniszteri titkári rangban.

188 1938. márc. 18-án nevezte ki Horthy Miklós kormányzó Pécs szabad királyi város főispánjává. Személyében öt évig ismét külön főispán állt a város élén. Jól ismerte a várost, mert Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a pécsi kerület országgyűlési képviselője is volt, ezért sokszor fordultak hozzá a pécsiek ügyes bajos dolgaikban. 1938. márc. 22-én vette át a főispáni hivatalt és az egyesített főispáni irattárból a városra vonatkozó iratokat és a pecséteket Horvát István volt főispántól. 1938. ápr. 4-én iktatták be Pécs város főispánjának. A közgyűlésen Visnya Ernő hangsúlyozta: a város örül annak, hogy külön főispán került Pécs város élére. 1939. nov. 15-től országmozgósítási kormánybiztosnak is kinevezték.

189 1943. jan. 20-án, Blaskovich Iván felmentésével egyidejűleg Baranya vármegye főispánjává is kinevezte a kormányzó, 1943. febr. 15-én iktatták be.

190 Magyarország német megszállása után 1944. márc. 23-án, majd jún. 8-án kérte a felmentését, amit a belügyminiszter nem fogadott el. A Kisgazda és a Szociáldemokrata Párt helyi vezetői (Nagy Ferenc és Tolnai József) is a maradását kívánták, hogy az üldözött demokratikus elemeken és a zsidókon segíthessen. A zsidók deportálására összehívott, Baky László és Endre László belügyminisztériumi államtitkárok vezette, siófoki értekezletre nem ment el. 1944-ben bátran viselkedett, nem rajta múlott, hogy keveset tehetett, mert a nyomozó- és csendőri szervek nem vették tudomásul az intézkedéseit, hanem egyszerűen megkerülték.

191 188 BML Pécs főisp. ált. ir. 1/1938.; Keresztény Magyar Közéleti Almanach i. m. II. k. 759.; MTCN 1917-1938.; Bölöny: Magyarország kormányai... i.m. 287., 315. 189 BML Pécs „E" üo. ir. E-46-55 295-1943.; Pécs kgy. jkv. 39/1938.; Pécs főisp. ált. ir. 1/1938. 190 BML Bvm. alisp. ált. ir. 20 857/1944.; Bvm. kgy. jkv. 1-8/1943. (febr. 15.); Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1943. 121. 191 BML Pécs Város főisp. ált. ir. 587/1945.; A baranyai-pécsi munkásmozgalom tör-