A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

Klimo György (1710. ápr. 4. Lopasso, Nyitra vármegye -1777. máj. 2. Pécs), egyszerű jobbágyszülők gyermeke. 1753-bán kapott magyar nemességet Mária Teréziától, János és Márton testvérével, valamint Ádám unokaöccsével együtt. A középiskolai tanulmányait és a papneveldét Nagyszombaton végezte. Sanyarú körülményeit el nem feledve, még püspök korában is becsben tartotta élelem-gyűjtő bögréjét. 1735-ben Esztergomban szentelte pappá Esterházy Imre hercegprímás. Mintegy két esztendeig káplán Vedrődön és Vágújhelyen, majd báró Klobusiczky Ferenc érseki helynök titkára, akitől megtanulta a könyvek és régiségek szeretetét. 1737-ben pozsonyi kanonokká nevezte ki Esterházy és oldalkanonoki szolgálatra rendelte. 1741. febr. 1-én nyitrai főesperesként az esztergomi káptalan tagja lett, nov. 4-én sasvári főesperes, majd novii c. püspök. 1747-ben Mária Terézia az udvari kancellária magyar ügyeinek tanácsosává nevezte ki. Az uralkodó 1751. júl. 30-án nevezte ki pécsi püspökké, Pesten szentelte fel hajdani mentora Klobusiczky Ferenc érsek 1752. márc. 5-én. Püspökségének idejében kiéleződött Pécs város küzdelme a földesúri, a püspöki uralom alóli felszabadulásért. A szembenállás iránt nem volt érzéketlen. 1775. okt. 26-án kérte VI. Pius pápától, hogy oldja fel püspöki esküje alól, amely tiltja az egyházi javak elidegenítését, ezt azonban a pápa elutasította. Széleskörű egyházszervező és kulturális tevékenységet végzett. Egyházlátogatásain sokat foglalkozott a plébániákkal, templomokkal és az oktatással. Mintegy hatvan népiskolát alapított, húsznál több plébániát és hetvennél több templomot emelt, ill. romjaiból renovált. Helyrehozatta a székesegyház belső berendezéseit, átépítette a pécsi püspöki palotát, rendbe hozatta a mohácsi püspöki kastélyt és a mecseknádasdi nyaralót. A Berényi püspök alapította papnövelde (papnevelő szeminárium) kétéves képzési idejét három, majd négy évre emelte. Gélül tűzte ki, hogy Pécs városát országos műveltségi központtá fejleszti. Dédelgetett vágya volt a pécsi egyetem feltámasztása, amit 1769. jan. 6-i levelében kért Mária Teréziától. Ennek érdekében papírmalmot létesített 1771-ben, és támogatta a város első nyomdájának megalapítását 1773-ban. Csillagvizsgálót épített és ehhez eszközöket szerzett be. A sok áldozattal gyarapított könyvtárát 1774-ben nyilvánossá tette. Ez hazánk első nyilvános könyvtára, amelyből az egyetemi könyvtár fejlődött ki. Ismert volt az éremgyűjteménye is. Tudománypártoló tevékenysége során több személyt támogatott, pl. Koller Józsefet, Szalágyi Istvánt. A XIV Benedek pápától a királynő támogatásával kérte maga és az utódai számára az érseki pallium viselése és a kereszt-elővitel kiváltságának jogát, amelyet egykoron Kalán (1188-1218) pécsi püspöknek adományoztak. A Szentszék nagyrabecsülésének jeleként 1755. jún. 29-én ünnepélyes szer-