A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

tartás közepette vehette át az érseki palliuraot. O kezdeményezte, hogy aug. 20-a legyen Szent István király országos ünnepe. (A Szent Jobbot 1771-ben hozták el Raguzából.)

153 Baranya vármegye utolsó püspök-főispánja. Püspökké kinevezésének napján, 1751. júl. 30-án nevezte ki az uralkodó Baranya és Tolna vármegye főispánjává. Baranya vármegye főispánjává 1752. ápr. 17-én Pécsett, Tolna vármegye főispánjává 1752. ápr. 20-án Bonyhádon iktatta be fényes ünnepségek közepette a kiküldött királyi biztos, Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek. Püspök-főispánként részt vett a felső tábla ülésein. Több esetben küldte ki az udvar királyi vizsgáló, ill. döntőbírónak, pl. Sajghó Benedek pannonhalmi főapát és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ügyében.

154 Püspök-főispánként nem hanyagolta el a kormányzatára bízott megyéjét, pl. 1754 és 1755 között a tíz közgyűlésből haton elnökölt.

155 Lipthay Béla, báró, lubellei és kisfaludi (1827. jan. 27. Pest-1899. máj. 11. Bp.) Lipthay Frigyes, cs. kir. kamarás, százados, torontáli földbirtokos és zsombolyai és janovai Csekonics Karolina fia. Testvérei: Matild, Auguszta, Leona és Antal. Neje Mack Amália, gyermekük nem született. A magyar bárói rangot apja, Frigyes kapta 1830. jún. 11-én.

156 Iskoláit Temesvárott, Szegeden végezte, a pesti egyetemen jogot tanult. 1848 tavaszától gyakornok a magyar kereskedelemügyi minisztériumban. 1848/1849-ben honvédtiszt, 1848. szept. 21-től alhadnagy, okt.-től hadnagy, 1849. máj.-tól főhadnagy, júl.-tói százados. A világosi fegyverletétel után egy évre besorozták a császári hadseregbe. A kiegyezésig Torontál megyei birtokán gazdálkodott. 1865-ben Deák párti országgyűlési képviselővé választották.

157 O lett Baranya vármegye kiegyezés utáni első főispánja. 1867. ápr. 24-én nevezte ki a belügyminiszter előterjesztésére, legfelsőbb elhatározásával I. Ferenc József Baranya vármegye főispánjává. Reá hárult a megyei önkormányzat helyreállításának örömteli feladata. Az 1861. évi megyebizottmány és tisztikar életben lévő tagjaival ült össze Baranya vármegye kiegyezés utáni első bizottmányi közgyűlése 1867. máj. 13-án, ahol elsőként a főispánt iktatták be tisztségébe. A főispáni beiktatás a hagyományok szerint és az önkormányzat visszaállítása miatt érthető módon rendkívül lelkes hangulatban zajlott le.

158 153 Borsy Károly: A XVIII. század második felének két püspöke. In: A Pécsi Egyházmegye schematismusa 1991. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs, 1991. 99-111. 154 BML Bvm. kgy. jkv. 123, 130, 139/1751, 5, 6, 28-37/1752. 155 Vajdai, m. XV. 156 Gudenus i. m. II. k. 192-194., 197.; Nagy Iván i. m. 7. k. 132. 157 Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai, Bp., 1988. 376. 158 BML Bvm. kgy. jkv. 1-5/1867. (máj. 13); Az utóbbi napok. In: Pécsi Lapok, 1867.