A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

ország városai és vármegyéi" sorozat egyik szerkesztője. Az 1931-ben megjelent első kötet (a Debrecen monográfia)

147 sorozatszerkesztője.

148 Kitüntetései: Vaskorona rend 3. osztályú érdemkereszt, 2-ik osztályú polgári hadi érdemkereszt, cs. és kir. kamarás (1912).

149 Klein Antal (1885. Gádor, Bács-Bodrog megye - ?), korán árvaságra jutott, így került Tolnába. Gimnáziumi tanulmányait Baján és Szegeden végezte, a budapesti tudományegyetemen tanult tovább, ahol jogi és államtudományi doktorátust szerzett, majd az innsbrucki egyetemen teológiát és bölcsészetet hallgatott. Hosszú külföldi tanulmányút után hazatérve Szegeden bírósági jegyző volt, de betegsége miatt pályát módosított, előbb Dörypatlanban, majd a Paks melletti biritópusztai családi birtokán gazdálkodott. A háború és a forradalmak után kapcsolódott be a politikai életbe. Tolna megyében a kisgazdapárt egyik szervezője és alapítója.

150 A Teleki-kormány mint Tolna vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott kormánybiztosát bízta meg ideiglenesen 1920. aug. 15-én Baranya vármegye kormánybiztos-főispáni teendőinek ellátásával. 1921. júl. 8-án mentette fel a kormányzó Tolna vármegye kormánybiztos-főispáni állásából. Majd júl. 15én a baranyai kormánybiztos-főispáni tisztségéből is felmentette a Bethlenkormány.

151 A két világháború között hatszor szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 1926-ban, 1927-ben és 1931-ben egységespárti programmal lett a tolnai kerület képviselője. 1931-ben többedmagával együtt kilépett az Egységespártból, hogy hatékonyabban képviselhesse a Kisgazdapárt érdekeit. 1935-ben is a tolnai választókerületben aratott győzelmet. 1938-ban a bonyhádi kerület küldte be a parlamentbe. 1939-ben a bonyhádi kerületben ugyan vereséget szenvedett, de a Kisgazdapárt Tolna megyei listáján bejutott a képviselőházba. Képviselőként a Kisgazdapárt egyik legtekintélyesebb tagja volt, aki főként gazdasági kérdésekhez szólt hozzá, és a magyarországi nemzethű németség egyik hangadó politikusának számított.

152 147 BML Pécs „E" üo. ir. E-ll 931-1931. 148 Debrecen szabad királyi város. A város múltja, jelene, jövője rövid áttekintésben. Szerk. Csobán Endre-Csűrös Ferenc. (Magyar városok fejlődése. Magyarország városai és vármegyéi. I. Szerk. Kiszely Gyula.) Bp., Vármegvei Kiadó, 1931. 149 MTCN 1918. 540. 150 „Klein Antal dr." In: Keresztény Magyar Közéleti Almanach i. m. I. k. 519.; Magyar országgyűlési almanach 1927-1932. Szerk. Kun Andor-Lengyel László-Vidor Gyula. Bp., 1932. 177-178. 151 BML Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935.; Belügyi Közlöny, 1921. júl. 24. 1353. 152 Országgyűlési almanach az 1939-44. évi országgyűlésről, i. m. 222.