A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

Arcképét 1894-ben Vízkelety Imre festette meg a trakostyáni várkastélyban látott kép alapján és Baranya vármegye közönségének ajándékozta.

97 Draskovich (II.) Péter, gróf, trakostyáni (? - ?), Draskovich (IV.) János és Nádasdy Magdolna idősebb fia. Testvére V. János.

9,s Az uralkodó apja halála után, 1693. március 13-án nevezte ki Valkó vármegye örökös főispánjává és Baranya vármegye főispáni helytartójává. Róla sem tudjuk, hogy járt-e Baranyában. Pár év múlva elhalálozott.

99 Eckstein Rudolf, paulai (1801. Pest?-1874. ápr. 29 előtt, Bécs), Eckstein Ferenc ismert orvos és Wehner Erzsébet fia. A család (Eckstein Ferenc és gyermekei Rudolf, Anna és Alojzia = (Lujza) 1812. szept. 5-én kapott nemességet. A nemesi oklevelet Baranya megyében 1812. okt. 1-én hirdették ki.

100 Nőtlen maradt. Gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál végezte (1811-1817), majd jogot tanult, és 1826. márc. 2-án ügyvédi esküt tett. 1841-ig Pécelen élt, ott birtokrésze is volt, majd a budai Várban lakott. Az 1825/27-es országgyűlésen a távollevő Rudnyánszky János báró követeként (advocatus) vett részt. Hivatali pályája első két évtizedét Pest-PilisSolt vármegyében töltötte: tb. jegyző (1826. okt. 15.), tb. aljegyző (1829. jan. 7.), rendes aljegyző (1831. márc. 30.), alszolgabíró (1834. dec. 1.), majd a váci járásban ismét alszolgabíró (1836. nov. 3.), végül a pilisi járás főszolgabírája (1841. máj. 5. és 1845. máj. 6.) lett. Az első népképviseleti országgyűlési választások alkalmából 1848. jún. 25-én a szentendrei kerület követévé választották. 1848. okt. elején az Országos Honvédelmi bizottmány a Csepel-sziget katonai védelmének élelmezését biztosító bizottmány elnökévé, kormánybiztossá nevezte ki. 1849. jan.ban azonban másokkal együtt hűséget esküdött Windisch-Grätznek, ezért nem igazolta a debreceni országgyűlés. 1849. okt. 30-tól a bagi járás (Pest megye) főszolgabírája. 1850. jan. 18-án Geringer báró rendeletével kerületi előadóként Augusz Antal tolnai kerületi főispán alárendeltségébe került.

10

' Tolnában nem sokáig maradt, mert Geringer Baranya megye megyefőnökévé és cs. kir. kormánybiztosává nevezte ki. Esküt tett febr. 21-én. Évi fizetése 2 000 forint (valamint 400 forint úti-, 500 irodai- és 280 lakbéráta97 BML Bvm. főisp. ált. ir. 44/1895. 98 Nagy Iván i. m. 3. k. 390., 393. 99 Szentkirályi: Baranya első... i. m. 34.; Fallenbüchl: Magyarország főispánjai... i. m. 132. szerint Draskovich 1693. márc. 12. -1694 között volt Valkó vármegye örökös főispánja. 100 Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. Pécs, 1909. 27. 101 Pálmányi. m. 221-222.