A Pécsi Székeskáptalan pecséthasználata (1700-1845) - Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006-2007 (BML, 2007)

Tanulmányok a történeti segédtudományok köréből - NAGY IMRE GÁBOR Baranya vármegye főispánjai (1688-1950)

lány). A tolnai polgári kerület megszűnésével 1850 decemberében Pécs szabad királyi város is a felügyelete alá került. Tisztségéből valószínűleg 1851. márc. 21-én mentették fel, de április végéig hivatalában maradt. 102 Fejér megyében ideiglenes kormánybiztosként dolgozott, majd az uralkodó rendeletére 1854. febr. 23-án Bécsbe, a Bach vezette belügyminisztériumba került. Az 1860. évi Októberi Diploma után a visszaállított m. kir. udvari kancellária titkára, majd 1864. júl. 30-tól udvari előadó tanácsosa 4200 forint évi fizetésért. A kancellária megszűnésével (1867) teljes fizetéssel nyugalomba vonult, és előkelő bécsi lakásában maradt.

103 Erreth János (1845. Pécs -1915. máj. 13. Bp.). A híres pécsi tímár és bőrgyáros Erreth család sarja, Erreth János tímár és Mayer Anna fia, öccse Lajos, városi kórházigazgató. Nőtlen maradt. Jogi tanulmányait a pécsi jogakadémián és Pozsonyban folytatta, vizsgáját a pesti egyetemen tette le. A család Kossuth Lajos utcai házában nyitotta meg ügyvédi irodáját. Ügyvédi karrierje fényesen alakult. Alig 29 évesen megválasztották a Pécsi Ügyvédi Kamara titkárának. 32 évesen pedig a kamara elnöki székébe emelték, amit közel harminc évig, főispáni kinevezéséig töltött be, ezután élete végéig a kamara örökös díszelnöke lett. Már húsz éves korára mint a jogászifjúság temperamentumos, Függetlenségi párti vezetőjét ismerték városszerte. Vidéki viszonylatban töretlen politikai karriert futott be, igaz nem minden politikai kitérő nélkül. Az 1892-es országgyűlési választásokon Baross Gábor miniszter a győri mandátumát tartotta meg, és leköszönt a pécsiről és szombathelyiről. Helyette őt választották meg a város országgyűlési képviselőjévé. Pártonkívüli mérsékeltként egyik párthoz sem csatlakozott. A következő, 1896. évi kiélezett választási küzdelemben alulmaradt Aidinger János polgármesterrel szemben. 1901-ben ismét ő győzött, igaz, Apponyi Albert híveként Szabadelvű párti színekben, ám gyorsan visszatért a Függetlenségi Párthoz. 1877-től, 39 éven keresztül Pécs város közgyűlése legtöbb adót fizető (virilis) tagja.

104 A pécsi ellenzék vezéreként ő irányította az alkotmányellenes darabont kormány elleni nemzeti ellenállást a város közgyűlésében, mint az ún. alkotmányvédelmi 25-ös bizottság elnöke. Jutalmul, 1906. ápr. 23-án a belügyminiszter előterjesztésére Pécs szabad királyi város főispánjává nevezte ki az uralkodó.

105 Tisztségébe az 1906. máj. 9-i közgyűlésen iktatták be. Jellemző 102 Uo.; BML Bm. mf. jkv. 1152/1850, Bvm. alisp. és cs. kir. kormánybiztos ir. Bvm. tisztviselők'1850/51. évi fizetése; Pécs tan. ikt. 3715/1850. 103 Pálmányi. m. 222. 104 Vértesi Lázár: Erreth János, az ellenzék vezére. Pécsi Szemle 4, 2001. tél, 19-23. 105 BML Pécs főisp. ált. ir. 80/1911.; Pécs polg. ein. ir. 564/1906.; Pécs E üo. ir. E-