Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások
mi földnek" minősülő szőlőhegyek tulajdonjogának és az utánuk járó borkilenced szolgáltatásoknak az áprilisi törvényekben elmaradt rendezése is. Az elégedetlenkedők attól az országosan ismert népi politikustól várták törvényhozási képviseletüket, akit március 15-én a pest-budai nép szabadított ki börtönéből. Itt jegyezzük meg, hogy Táncsics később népképviselőként eleget is tett választói elvárásának. 1848. augusztus 10-én került tárgyalásra a képviselőházban - több radikális képviselőtársa: Nyáry Pál, Madarász László, Szacsvay Imre által benyújtott hasonló javaslatával együtt - a jobbágyviszonyok végleges megszüntetését célzó törvényjavaslatok között indítványa az 1848: X. tc. 1. §-ának eltörléséről. Ez a paragrafus a földesurak és volt jobbágyaik között 1836-1848 között megkötött tagosítási és összesítési, illetve legelő elkülönítési egyezségek és perek ítéleteinek a tényleges végrehajtás utáni fel nem bonthatóságát mondta ki. Augusztus 18-án került napirendre „Baranya megye siklósi választókerületének Táncsics Mihály képviselő által bemutatott kívánatai minden úrbéri tartozásoknak kárpótlás nélkül leendő eltörültetése, legelők, erdők, folyók és kisebb királyi haszonvételek használata és a vásárjog, s vámok megszüntetése érdemében". Az irat a kérvényi bizottmányhoz került s ott elfeküdt. 13 Táncsics Mihály - bár személyesen nem ismerte - már korábban kapcsolatba került gróf Batthyány Kázmérral, mivel 1846-tól 1847. márciusi elfogatásáig éppen a gróf szlavóniai bródi kastélyában kapott búvóhelyet a sajtóvétség vádja miatti letartóztatása elől menekülő újságíró. Táncsics ugyan addig soha nem járt Siklós környéken, de műveit - a Nép szava Isten szavá-t és az 1848 áprilisában indított Munkások Újságját - ismerte a nép. Bár a népgyűléseket előzetesen szabályszerűen bejelentették a járási főbírónál, ismeretlen személyek feljelentésére, akik a gyűlés és szónokai ellen a fennálló törvényes rend ellen elkövetett izgatás miatt tettek bejelentést, a vármegye vizsgáló bizottságot küldött ki. Kihallgatták a siklósi gyűlést kezdeményező Tarnóczai Dániel nagyharsányi bírót, aki javasolta Táncsics követ jelöltségét. Munkácsy Albert szaporcai református lelkész is azzal vált izgatás gyanúsítottjává, mert válaszolt a gyűlésen nép által feltett kérdésekre, hogy a „regálék" (vagyis a királyi kisebb haszonvételek, tehát a nemesi birtokot kizárólagosan megillető malom-, korcsma-, mészárszék-, pálinka- és serfőzde működtetési, vám- és boltbér szedési előjogok), továbbá a jobbágytelkek tartozékát nem képező szőlők utáni bor kilenced szolgáltatása fennmaradnak-e a volt földesurak javára, vagy megszűntnek tekintendők. A kényes kérdésekre, amelyek az országban igen sok helyen zavargásokat okoztak, a pap úgy felelt, hogy a regálék a jogegyenlőség elvét tekintve megszűntek, ellenben a bordézsma - Deák Ferenc szava szerint - jogi kérdés és a jövő országgyűlés 13 Beér-Csizmadia i. m. 187. és 191.
