Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások
A z 1848. évi márciusi bécsi és pesti forradalmak megrendítették a Magyar L. Királyság évszázadok óta alig változó társadalmi és politikai berendezkedését. Az áprilisi törvények a törvény előtti egyenlőség és az általános választójog polgári alapelveinek érvényesítésével az 1608 óta változatlan szerkezetben működő magyar országgyűlést, mint a kiváltságos fő- és köznemesség feudális rendi képviseleti szervét, polgári népképviseleti szervvé alakították át. A törvényhozás függetlenségének és a magyar kormánynak e népszuverenitást megtestesítő testület - tehát nem az uralkodó - felé való felelősségének kinyilvánítása gyökeres alkotmányos változtatást jelentett. Mindezt az országgyűlés évenkénti üléséről (1848: IV. tc.) és a követek népképviselet alapján választásáról (1848: V. tc.) szóló törvények mondták ki. Szimbolikus jelentősége volt az országgyűlés átköltöztetésének a Bécshez közeli Pozsonyból Pestre, az ország valódi fővárosába, kifejezve a rendi és reformellenzék régi követelésének, a törvényhozás alkotmányos felhatalmazásának és függetlenségének teljesülését. 1 Gróf Batthyány Antal fia, Kázmér főrendi származásánál fogva 20 éves korától „székkel és szóval bíró" teljes jogú tagja lehetett a rendi diéták felsőtáblájának. Atyja 1828-ban elhalálozván már 21 évesen a bicskei, a siklósi, továbbá három szlavóniai uradalom (Bród, Ozolj, Grabnik) tényleges ura lett, e nábobi vagyona predesztinálta a politikai vezető tisztségekre. Bár már az 1832/36. évi első valódi reformországgyűlésre is királyi meghívólevelet kapott, sem ő maga, sem bátyja, Gusztáv (1803-1883) nem jelent meg személyesen e törvényhozó gyűlésen. Kettejüket a fiatal Kempelen Gyula (1811-1845) pozsonyi ügyvéd - a híres feltaláló, Kempelen Farkas unokája - képviselte. Az 1839/40. évi viharos hangulatú, majd az 1843/44. és 1847/48. évi, reformok sorát tárgyaló diétákon azonban már szerepelt, mint a főrendi ellenzék gyakran felszólaló, a vezetők és hangadók közé számító tagja. 1847-ben Pest-PilisSolt, Baranya, Fejér, Tolna és Veszprém vármegyékben ő irányította az ellenzék tevékenységét. Különösen szoros szálak fűzték távoli rokonához, gróf Batthyány Lajoshoz, a szabadelvű párt vezetőjéhez. 1847 őszén kettejüknek kulcsszerepük volt Kossuth Lajos Pest megyei diétái követté választásában. O maga is esélyes volt Fejér vármegye megtisztelő első követi megbízatására, de végül visszalépett és inkább a főrendek között politizált. Baranya megye politikai életében nyíltan csak az 1847 októberében viharos körülmények között lezajlott követválasztásnál lépett fel, de a hagyományosan konzervatív, aulikus megyei tisztikar - a Somssichok és Majláthok - illetve a pécsi katolikus egyházmegye által befolyásolt megyei közélet viszonyait még nem sikerült megváltoztatniuk a szerveződő helyi liberálisoknak. A kiváltságait 1 Beér János -Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 12.
