Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

PÁLMÁNY BÉLA Batthyány Kázmér gróf és az 1848-as népképviseleti választások

féltékenyen védő közép- és kisnemesi tömeg túlsúlya miatt a választáson a szabadelvűek ekkor még csúfos kudarcot szenvedtek.

2 A Széchényiek, Andrássyak, Károlyiak és más hazafias mágnás családok példáját követve fivérével, Gusztávval mecénásként és vezetőként részt vállalt a magyar tudomány fejlesztését célzó intézmények alapításában, működtetésében. Füzes Miklós kitűnő életrajzi művéből ismeretes, hogy magyar nyelvű földgömb elkészítését, szakkönyvek kiadását támogatta. Az okszerű mezőgazdasági termelési rendszerek terjesztése érdekében pályázatot írt ki a robot és dézsma megszüntetése tárgyában, felállította a rohonci gazdasági tanintézetet, Pécsett és Harkányban vendégül látta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyűlését. 1844-ben ideiglenes, majd alapító elnöke lett a hazai ipart támogató Védegyletnek, részt vett a Gyáralapító Társaság létrehozatalában, így a reformpárt egyik országos vezetőjévé vált.

3 Mindezek után a közvélemény számára természetes volt, hogy az 1848. áprilisi törvények szentesítését követően megalakult első független, felelős magyar kormány önkormányzatok ügyeiben illetékes minisztere, Szemere Bertalan javaslatára a királyt teljhatalmú helytartóként képviselő István nádor 1848. április 22-én őt nevezte ki Baranya vármegye főispánjává, majd május 4-én Pécsett, minden hagyományos, ünnepélyes szertartás mellőzésével, de a város és a megye 354 községe 5 000 polgárának tomboló lelkesedése közepette beiktatták tisztségébe. O haladéktalanul munkához látott és a 200 tagú állandó bizottmány támogatásával a vármegye konzervatív tisztviselői karát, akik a politikai légkör gyökeres változását érzékelve beadták lemondásukat, új, szabadelvű és a polgári átalakulás iránt elkötelezett hivatalnokokkal töltötte be. Kulcsszerephez jutott barátja, báró Majthényi József, a megyei ellenzék szintén főúri rangú második embere is, akit az állandó bizottmány a főispán javaslatára közfelkiáltással első alispánná választott.

4 Baranya vármegye politikai arculata a március-áprilisi országos liberális áttörés hatására alaposan megváltozott. Az 1847 októberében megválasztott két konzervatív követet, Somssich Pál (Sárd, 181 l-Budapest, 1888) helytartótanácsost és Scitovszky Márton (*Krasznahorka-váralja, 1815) másodalispánt 1848. március 19-én a közgyűlés visszahívta és helyettük 1848. március 30-tól báró Majthényi József (Apáti, 1814-Pécs, 1888), valamint Perczel 2 Tas Károly: Baranya vármegye 1848/49-ben. (Specimina dissertationum Facultatis Philosophical Hungarica; Universitatis Elisabethianae Quinqueecclesiensis 203.) Pécs, 1940. 6. 3 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. (Magyar História. Életrajzok.) Bp, 1990. 21-25, 46-48, 81-85. 4 Pálmány Béla (szerk.): Az 1848/49. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp, 2002. Hermann Róbert: Gr. Batthyány Kázmér... 1050-1052, Tas i. m. 13-14.