Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ÓDOR IMRE A reformkori Baranya politikai arculatának változásai

redni. Mindazonáltal a kedélyek lecsillapodását követő, másnapi választáson a konzervatív jelöltek a szavazatok mintegy 90%-át megszerezték, Somssich Pált és Scitovszky Mártont 760, illetve 762 szavazattal követté választották.

32 Ugyanekkor Pest megyében az ellenzék jóval szervezettebbnek bizonyult, a választási előkészületeket korábban és körültekintőbben kezdték el. Az ellenzék jelöltjeit (Szentkirályi Móric, Kossuth Lajos) itt jól ismerték. A választáshoz szükséges anyagi eszközöket is biztosítani tudták. Kossuth leghathatósabb támogatója a „két Batthyány" volt. (Batthyány Kázmér állítólag kijelentette, hogy Kossuthot akkor is megválasztatja, ha rámegy egész vagyona.)

33 A Pest megyei követválasztásra 1847. október 17-én, látványos külsőségek között került sor. A szemtanú (Tóth Lőrinc) leírása szerint az ellenzéki mágnások lóháton vezették támogatóikat. A menet élén gyönyörű paripán, délcegen, fövegén gyémántbogiáros tollal, bársonydolmányban, jobbjában selyemzászlóval Batthyány Kázmér haladt. Ami tehát nem sikerült Baranyában, fényes diadallal végződött Pest megyében, Kossuth követté választásában a Batthyányak szerepe meghatározónak bizonyult.

34 1847. november 5-én megalakult a baranyai ellenzéki párt. Vezetője Batthyány Kázmér gróf, az elnök Mihálovits Imre, az alelnök Gervay Adolf báró, a jegyző Zöld Sándor ügyvéd lett. Bár a követválasztás - mint láttuk - a konzervatívok látványos sikerét hozta, a beteg Gaál alispán helyettesítésével az ellenzékhez tartozó Madarász József főjegyzőt bízta meg Majláth.

35 Batthyány Kázmér az 1847. november 12-én megnyitott országgyűlés munkájában ismét, mint a főrendi ellenzék egyik vezetője vett részt. 1848. január 12-én a közteherviselés tárgyában szólalt fel: „.. .Bármi szép is - mondotta - a közös teherviselés elvének megpendítése, az mind addig üres szó, vagy írott malaszt marad, míg életbe nem léptetik."

36 Az új, 1848. esztendő Baranyában - a régóta betegeskedő - Gaál Nándor első alispán halálával köszöntött be. Mivel a másodalispán is leköszönt posztjáról, Majláth főispán nagy hirtelen január 18-ra tűzte ki a tisztújítást, hogy az ellenzéknek ne legyen ideje korteskedni.

37 Batthyány Kázmért Pozsonyban érte a tisztújítás híre, ezért a január 12-i felszólalását követően, tüstént útnak indult, s még Baranyába érkezte éjjelén (január 14.) megtanácskozta híveivel a tennivalókat. Másnap (jan. 15.) egy 270 szánból álló karaván élén a kulcsfontosságú Szentkirály meghódítására indult. A szentkirályiak ugyanis 32 A közgyűlésen történteket - Kelemen kanonok leírása alapján - részletezi Németh i. m. 674. 33 Idézi Füzes i. m. 84. 34 Uo. 35 Glósz i. m. 11. 36 Idézi Füzes i. m. 85. 37 Németh i. m. 675.