Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ROZS ANDRÁS A siklósi földesúr örökváltság szerződése jobbágyaival

sítva. A Batthyányak siklósi uradalmuk több községével legelőelkülönözési szerződést kötöttek, de ezek a szerződések olyan hátrányosan érintették a Dráva menti községek népét, hogy a siklósi uradalom falvai: Aderjás, Drávacsepely, Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Kémes, Kórós, Márfa, Rád, Nagyharsány és Terehegy elutasították az egyezséget (1845). Az 1840-es években a Batthyányak a siklósi uradalom községeinek jobbágyaival legelőelkülönözési perben álltak. A jobbágyok Baranya vármegye segítségét vették igénybe földesuraik ellen, érdekeik védelmében. Az uradalom a szántókat és réteket is felmérette, s majorságának a jó minőségű szántóföldeket és kaszáló réteket különíttette el. Az uradalom elvette a jobbágyok telken kívüli területeit, így irtásföldjeit is, a jobbágyok maradványföldjeit - amelyeket nem vallottak be az úrbérrendezéskor, de amelyeket műveltek - a földesurak több helyen jobbágyaiknak bérbe adták, majd az 1820-30-as években a remanenciális földek árendáját növelték. Az 1820-as években történt újabb telekfelmérések és szabályozások - „regulációk" - után a Dráva partján fekvő községek jobbágyaitól mindenütt visszavette a földesúr az irtásszántókat és irtásréteket. A siklósi uradalom tisztjei 1834-ben Szava község határát mérették fel, a korábbi földesúr, Batthyány Ferenc földadományát, valamint az irtásföldeket most vissza akarták venni. A szavai református lelkész, Kádas Imre ellenállása miatt az ügyet úriszék elé kellett vinni. A siklósi földesurak, Batthyány Kázmér és Gusztáv a református egyházi főhatóságnál feljelentették a szavai lelkészt, „mint néplázító, nyughatatlan és veszedelmes embert" és hivatalától elmozdítani, az uradalom községeiből eltávolítani kérték.

9 A földesuraknak ahhoz, hogy majorsági területüket gazdaságosan ki tudják használni, egyensúlyt kellett kialakítaniuk az allodium területe és annak robotszükséglete között. Vagyis a majorsági területet csak addig lehetett növelni, ameddig elegendő robotmunkaerő állt rendelkezésükre. A robotmunka növeléséhez, vagy szinten tartásához a jobbágyok telkiállományát is növelni kellett. Baranya megyében az úrbéri földterület nagysága növekvő tendenciát mutatott 1790 és 1848 között. A siklósi uradalomban 1767 és 1820 között 23-24%-kal, majd 1848-ig még 10,02%-kal növekedett a községek telki állománya.

10 Siklós örökváltság szerződése A földesúri terhek, a szolgáltatások járma alól csak a mezővárosok szabadulhattak némiképp. A szabadulás útja az ún. kontraktus („contractus") volt, azaz olyan szerződés, mely által a mezővárosok jobbágyai egy nagyobb 9 Rúzsás i. m. 97-98., 105-120. 10 Rúzsás i. m. 130., 136.