Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén
„szociális mozgalom" újszerűségére. 15 Kifejti, hogy Kossuth „Magyarország regeneráció(já)t egyes egyletektől várja", míg szerintük, a centralisták szerint „az egyedül a törvényhozás által eszközölhető". 16 Batthyány Kázmér 1844. október 6-án újszerű politikai mozgalom élére került. A szerepkört örömmel vállalta el: elnöki megnyitójában a következőképpen fogalmazott - „áldom a gondviselést és köszönöm neki életem egyik legszebb pillanatát [...] jövendőben mindig szilárd jóakaratommal, buzgó óhajtásommal s hol hatalmamban áll, tettleges részvéttel fogom nagy és szent czélját kisérni, támogatni, elősegíteni" 17 , s tisztában volt annak újszerűségével. Felismerte a Védegylet súlyát, és elnöki megnyitójában pontosan kijelölte annak helyét a „szoczialis mozgalmak" körében. Kossuth felfogását tükröztetve a mozgalom két vonását emelte ki, egyrészt önszervező jellegét - „új mezejét [...] nyitja fel az elme-surlódásnak, és a közéletnek, önerőveli teremtésnek, önigazgatásnak új iskoláját. Bölcsője tehát azon szellemnek, mellynek ihletése alatt más nemzetek túlnyomó nagyságra vivták fel magokat, s melly egyedül ruházhat a nemzetekre állandó fényt, nagyságot s hatalmat, mert magában a Nemzetben gyökerezik." 18 Másrészt, hogy a mozgalom társadalmi hálózatát egy ugyancsak újszerű gondolat, az érdekegyesítés eszméje 19 szövi össze, miután „más, a nemzeti gazdaság [...] kútforrásainak felnyitását czélzó egyesületek hazánk lakosai csak egyes osztályának érdekeit mozdítják elő: a jelen egyesület mind ezen osztályokat egyenlően érdekli". 20 Utóbbinak erős naivitással, ám a többi reformerhez hasonlóan, generális szerepet szánva lendületes stílusban, szinte agitált amellett, hogy ez az új társadalomszervező eszme majd „kiegyenlíti az osztályok, nemzetiségek, vallások közti különbségeket és 15 Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. 2., bővített kiadás. Bp, 2002. 431.; Veliky János (szerk, bev.): Eötvös ^oz^e/" (sorozatszerkesztő Gerő András). Bp, 1998. 12-13. 16 Eötvös József: Levelek, (előszó és jegyz. Oltványi Ambrus) Bp, 1976. 145-146. 17 Batthyány Kázmér 1844. október 6-i elnöki megnyitó beszéde. In: Magyar Szózatok, (kiad. Voigt, H.G.). Hamburg, 1847. 11. 18 Uo. 8. Lásd még Gerő András: Magyar polgárosodás. Bp, 1993. 19 Az érdekegyesítés eszméjéről István Barta: Entstehung des Gedankens der Interessenvereinigung in der ungarischen bürgerlichen Reformbewegung. In: Nouvelles etudes historigues. I. k„ Bp, 1966. Az érdekegyesítés gondolata - miként korábban Angliában a polgári szabadsággondolat - Magyarországon a felekezetek egyenjogúsításáért vívott küzdelem formájában meglehetősen korán felbukkant: például 1790ben Pest megye követutasításában így érvelt a protestánsok jogegyenlősége mellett, „a polgártársak egyesítése a közbiztonság egyetlen kapcsa" („ut quoniam vera animorum unio inter concives sit unicum publicae securitatis vinculum"). Lásd Varga Zoltán: „Érdekegyesítés" és „társadalmi szolidaritás". In: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominate. Bp, 1960. 222, 239. 20 Magyar Szózatok, 1.
