Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén

súrlódásokat, összeköti ugyan azon érdek utáni törekvésben a földes urat s a jobbágyot, a mágnást s a nemes embert, a polgárt s a földmivelőt, a Magyart s a Szlávot, a németet és az Oláht, s egyesíti mind ezeket ugyan azon hazának polgáraivá, melly hazában igaz egyenlőség fog uralkodni, az t. i. melly egy közös nagy czél, s egy nagyszerű érdek felé versenyzés hasonló képességében áll, mellybűl száműzve a szerencse javaival bővebben vagy kevésbé ellátott osztályok közti féltékeny, boszús kaján vetélkedés."

21 A Védegyletet olyan fontos szervezetnek tekintette, amelynek - mint hangoztatta - „minél nagyobb kiterjedésétől függ hazánk anyagi jólléte", ezért nem csupán egyszerű növekedését óhajtotta, hanem azt is, hogy „ez egyesületnek sikere s foganata legyen".

22 A „műhelyeiben" beinduló folyamatok kibontakoztatásban jeles reformertársainak kedvelt társadalomszervező koncepcióját felhasználhatónak tartotta.

23 Széchenyire gondolt, amikor „az associatio szellemét" és az „elme-surlódást" emlegette. S Kölcseyre, Kossuthra, amikor az „újabb időben tett haladás [...] bizonyos csorba"-jának kiküszöbölését egy bizonyos „összekötő vegytani alkatrész"-től remélte, s akkor is Kossuth ismert hasonlatára utalt, amikor kifejtette, hogy „a jelen egyesületben, annak alapjában s vezéreszméjében van ez a vegytani kötszer [...], melly újra föléleszti az eltörpült ültetéseket, sőt teremt újakat is; ebben van, mi azon említett hiányt kipótolja, mi a jövő nagyságot, diszt, virágzást biztosítani, s minden kétségen túlemelni képes".

24 A Védegylet programjának középpontjába gazdasági természetű célok kerültek. Sőt Batthyány Kázmér egészen úgy fogalmazott, hogy „ez egyesület minél nagyobb kiterjedésétől függ hazánk anyagi jólléte, s csak annak védszárnyai alatt emelkedhetik diszre s erőre az ipar, kereskedés, mezei gaz21 Uo. 7-8. 22 Uo. 7, 10. 23 Kölcseynél: „ellenkezni látszanak az elemek, de van egy közérdek, mi alatt azok egyesülhetnek [...] A kémia szép tudomány: az nem csak választani, de egyesíteni is tud. Menjetek experimentumot csinálni!" (Kölcsey Ferenc: Országgyűlési Napló. In: Minden Munkái. VII. Kiadja Toldy Ferenc. Pest, 1861. 84-85.); Széchenyinél: „sokféle ember kell a társaságba [...] u.m. egy erőművben sok szerszám" - de „mit tehetni egyesség, s igy egyesülés, s illy módon megismerkedés, s eképen közepesedés vagy egy középpontra-gyüjtés nélkül", „egy magányos ember semmi, s csak egyesületnek van hosszú élete, s igazi súlya". (Széchenyi István: Hitel. Pest, 1830. XVIII, 174.); Kossuthnak „nem az a feladat, hogy létező elemek működtessenek, hanem hogy nem létezők teremtessenek [...] főfigyelmünket pedig a socialis reformokra intézendjük. A socialis téren minden egyes ember önmagában, s önmagára nézve teljes hatalom, a rokonszenvűek együttmunkálása pedig e hatalom körét nevezetesen kitágítja". (Pesti Hírlap, 1843. december 7.) 24 Uo. 6-8. Vö. Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája. Bp, 1977; Velkey Ferenc: Társadalomátalakulási elvek Széchenyi és Kossuth vitájában. Debreceni Szemle, 1994. 2.