Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen
lelkészek büntetésével. 37 Batthyány szeptember 27-i beszédében mind alkotmányos, mind erkölcsi tekintetben elítélte a katolikus egyház és a kormányzat magatartását, annál is inkább, mert két olyan hatalomról van szó, amelyeknek a jó erkölcs védelme és a törvények sérthetetlenségének fenntartása lenne a legfőbb feladata. 38 A vallásügyi viták egy újabb állomását képezte az 1844. március 25-i királyi leirat, amely a vegyes házasságból született gyermekek felekezeti hovatartozásának megállapítását teljes mértékben a szülők szabad egyezkedésére bízta volna. Az alsótábla elvetette ezt az elképzelést, és továbbra is kitartott amellett, hogy a gyermekek az apa vallását kövessék. A leirat vitáját 1844 júniusában tűzte napirendre a felsőtábla. Batthyány június 22-i és június 25-i felszólalásában is elutasította a leiratban foglaltakat. Ugy vélte, hogy annak elfogadása ellentétben állna az eddig követett vezérelvekkel: a vallási viszonossággal és a lelkiismereti szabadsággal. Kijelentette, hogy a leirat elfogadása annyit jelentene, mint ,,a' nemzeti sír ásásához az első kapával hozzájárulni". 39 Az 1843. november 22-i ülésen Batthyány - ugyanúgy, mint az előző országgyűlésen - ismételten a megyei autonómia védelmében szólalt fel. Mivel a királyi előadások pontjai közt szerepelt a megyei kihágásokat megakadályozó törvény megalkotása, a rendek ennek érdekében a május 3-i Fejér megyei tiszt- és követválasztáson történtek kivizsgálását és a királyi biztosi jelentés részleteinek majdani megküldését kérték az uralkodótól. Ezenkívül azt is szerették volna elérni, hogy a kormányzat a többi királyi biztosi vizsgálat eredményét is terjessze a diéta elé. Batthyány támogatta az alsótábla törekvését, különösen azért, mert a szóban forgó esetekben az alkotmány sarkköve, a municipalitás forgott veszélyben. A főrendek többsége azonban úgy látta, hogy az ügy a közigazgatás körébe tartozik, ezért nem járultak hozzá a kérelem felterjesztéséhez. 40 1844 márciusában az egyik legfontosabb kérdést a szabad királyi városok 37 Lásd bővebben: Várady L. Árpád: Lonovics József római küldetése. Bp., 1924. 146-160. és Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében. Századok. 1990. 188. 38 "Ennélfogva elkövetett 's törvénysértő eljárásnak tekintem mind azokat, mellyek a' tek. KK. és RR. Felírásában megpendíttetnek, 's nem kevésbé törvényelleni 's sérelmes eljárásoknak a' kormány részéről azokat: hogy kellő erővel fel nem lépett, hol annak helye volt, - hogy a' mult országgyűlésen a' nemzet képviselői szavaira nem hallgatott, - az akkor nagy nehezen sikerült egyesség utján alá terjesztett pontokra megnyugtató 's engesztelő választ nem adott, - ez egy idegen hatalommali értekezéstől 's annak jóváhagyásától felfüggesztette, 's az alatt a' törvénysértőket 's rend zavarókat nem csak maga kérdőre nem vonta, hanem a' helyhatóságokat is azok elleni törvényes eljárásaikban gátolta." (Főrendi napló 1843/44. II. 60.) 39 Főrendi napló 1843/44. V. 75. 40 Vö. SZIN V. 779.
