Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

héjszerkezetének átalakításával foglalkozó törvényjavaslat vitája jelentette. A rendek javaslata szerint a szabad királyi városok képviselőtestületét és az országgyűlési követeket a polgárok választották volna, a felsőtábla többsége azonban elutasította a követek közvetlen megválasztását. Batthyány a március 20-i ülésen az alsótábla álláspontját támogatta, s „a kettős választás" ellen szólalt fel: „Én részemről azt hiszem, hogy az, ki képviselőt választhat, szinte bir annyi képességgel, hogy követet is választhasson: mert azt ugyan kilehet mondani, hogy milly tulajdonságokkal kell ellátva lenni annak, ki követ óhajt lenni, de lehetetlen határvonalat húzni e' kettő között, hogy ki képes képviselőt választani, és ki ezzé lehetné? mert azon tulajdonságok egyáltalán meg nem határozhatók, mellyek mellett egyvalaki inkább, 's jobb követ mint képviselőt választó."

41 A március 28-i ülésen Batthyány felszólalásában báró Eötvös József javaslata mellett érvelt, aki a szabad királyi városokban a bírói hivatal betöltését választással kívánta betöltetni, de ez a választás csak az első alkalomra korlátozódott volna, ezáltal a bírói tisztséget betöltő személy működése során nem lett volna kitéve az újabb választásnak, s így függetlenségét is inkább megőrizhette volna. A két nappal később kibontakozó vitában Batthyány a következőképpen foglalta össze a szabad királyi városok elrendezése kapcsán megfogalmazódott ellenzéki álláspontot: „Bátor vagyok a' mltgos Fő Rret visszaemlékeztetni azon a' városi ügybeni tanácskozásunk legelsőbb napján történt megjegyzésekre, miszerint a' városok belső elrendezését 's azoknak szavazati jogát, mint két elválhatatlan egyenlő súlyú 's tekintetű főelveket ugyan, de olly módon méltóztattak felállítani, hogy az utóbbi, t.i. a' szavazat szaporítása, múlhatatlanul igen is, de az elsőnek alásorozva 's tehát némileg alárendelve 's annak sikerétől függőleg intéztessék el. Ebből tehát nem következik, hogy a' városoknak bár mi szavazat szaporítás engedtessék meg csak azért, mivel holmi elrendezés történt; de igen is arról lehet kérdés: üdvös 's helyes elrendezés mellett miféle 's hány szavazat adassék azonnal a' városoknak. Ebből szinte következik rám nézve azon meggyőződés, hogy mig ollyan határozatoknak kongását nem hallom, mellyek egyátaljában a' városok elrendezése üdvösségét lehetetlenné teszik: addig részemről legalább a' városoknak egy -, de egy votummal sem adok többet, mint mennyit az eddigi szokás szerint birtak."

42 Az országgyűlési követek megválasztásának mikéntje mellett éles vita alakult ki az alsótábla és a felsőtábla többsége között a választásra jogosultak kvalifikációja, valamint a városok felügyelete kapcsán. A rendek javaslata értelmében ugyanis a városok önkormányzata fölött kizárólag a Helytartótanács gyakorolta volna a felügyeletet, a főrendek azonban egy, a kormány által kinevezendő főfelügyelőt akartak a városok 41 Főrendi napló 1843/44. IV. 36. 42 Főrendi napló 1843/44. IV. 172.