Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

tábla többsége azonban - visszautalva a rendeknek az előző országgyűlésen tett kijelentésére - csak egy átfogó sajtótörvény részeként tárgyalta volna az országgyűlési hírlap megindítására vonatkozó javaslatot. A főrendi ellenzék azonban támogatta az alsótábla üzenetét. A felszólalók a sajtószabadság szükségessége mellett érveltek, illetve elutasították az előzetes cenzúra törvényellenes gyakorlatát. Batthyány Kázmér felszólalásában azonban azt is hangsúlyozta, hogy a rendek javaslatának megvalósulásával nem kerülne be új elem az alkotmányos rendbe, csupán egy már meglévő gyakorlat kiterjesztéséről volna szó: „Hogy a' minél nagyobb nyilvánosság a' törvényhozási tanácskozások éltető eleme; hogy csak nyilvánosság által lehet elterjeszteni azon köz meggyőződést, hogy csak az igy hozott törvények helyesek vagy czélszerűek: ezek olly világszerte elismert igazságok, hogy azokat, ugyhiszem, senki sem fogja tagadni. Ha pedig a' mi alkotmányos éltünkben ezen nyilvánosság nem valami új és szokatlan tünemény: hanem annak minden erein úgyis végig hat, annak próbája az: hogy jelenleg csak a' nyilvánosság nagyobb kiterjesztéséről 's terjedtebb hatásáról van szó: de a' hírlapi gyorsan kezelt nyilvánosság, ha általában üdvös és hasznos, a' magyar országgyűlésnek azon részére nézve múlhatatlanul szükséges, melly municipális szerkezetünknél fogva utasításokhoz kötve van."

32 A nyilvánosság kérdését érintette a kerületi napló kinyomtatásának megakadályozása is, amely sérelemként szerepelt már az előző országgyűlés napirendjén is. Batthyány 1843. november 23-i felszólalásában így fogalmazott: „Mi az eltiltás politikáját illeti: abban maradványát látom azon szűkkeblű félénk kormányrendszernek, melly eddig divatozott 's melly a' nyilvánosságnak árnyékától is vissza ijedt, 's a' sajtóban nem Fauszt vagy Guttenberg, hanem Mephistopheles találmányát látta."

33 Az 1843. július 12-i ülésen gróf Széchenyi István felvetésére reagált Batthyány. A javaslat lényege az volt, hogy a kerületi választmányokhoz a jövőben a főrendek közül is nevezzenek ki tagokat. Ennek kapcsán pedig szóba jött a kezdeményezési jog is, Batthyány azt az álláspontot képviselte, hogy a rendek bizonyosan nem támogatnák ezt az elképzelést, s ezáltal csak növekedne a két tábla közötti feszültség és idegenkedés: „Ezenkívül akár merő aristocraticus, akár status tudományi szempontbul induland, mind kettő egyformán a' két kamara rendszeres kiképzését, és szilárdabb alaprai állítását, tehát a' két tábla hatáskörének legszorosabb elkülönözését kívánja. Ne dolgozzunk tehát önkezeinkkel ellene mélt. Fő-RR: de tegyünk igen is feladatunknak jövendőre eleget, 's legyen szabad franczia szóval élnem: »fausste position«-féle állásukbóli kivergődést eszközöljük. De ezt valóban az által nem fogjuk elérni, ha a' másik tábla tanácskozásaiba beleavatkozunk, 32 Főrendi napló 1843/44. I. 64. 33 Főrendi napló 1843/44. III. 11.