Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

vagy szellemekkel ellenkező 's idegen elemeket beleszőni iparkodunk; hanem egyedül csak az által, ha a' két tábla közt egy kis rokon szellemet és sympathiát fölidéznünk sikerülend: mi úton módon? - ez hosszú és kényes thema, mellyet resummálni szeretnék ezen szóban »reform«; de ez talán most ide nem tartozik, 's tehát legyen csak közvetve mondva."

34 1843 szeptemberében tűzte napirendjére a felsőtábla a vallásbeli sérelmeket. A rendek 6 pontból álló törvényjavaslatot terjesztettek fel a főrendekhez, amelynek értelmében többek között a reverzálisokat a múltra nézve is érvénytelennek nyilvánították, megszüntették a protestánsoknak a Horvátországban való letelepedését tiltó törvénycikket, és a protestáns vallásúakra a teljes viszonosság és egyenlőség elvét kívánták alkalmazni. A szeptember 5-i ülésen Batthyány, csakúgy mint az előző országgyűlésen, a reverzálisok ellen foglalt állást: „De a' legmérsékeltebb szempontbul indulván is, csakugyan nem lehet tagadni, 's nem is tagadtatott: hogy ezen szerződések semmi törvényen nem alapulnak, sőt némi fennálló törvénnyel 's tractatusokkal ellentétben vannak; mi pedig nem törvényen, hanem a' nemzet egy osztályának bitorlásán, 's vakmerő visszaélésén alapul, - 's a' nemzet más két harmad része elnyomásával követtetik el; arról a' törvény csak annyiban tehet említést hogy illy szerződés kötésre büntetést szabjon."

35 A következő napon gróf Apponyi Györggyel vitatkozva elutasította az áttérések királyi felügyeletét, ennek kapcsán pedig megkísérelte a „polgári társaság" és a vallás viszonyát körülírni „Szabad átmenetel ellen szólani szerintem annyi, mint csupán egy vallást tartani alkalmatosnak a' társasági magas czélok elérésére. Társasági szempontból pedig nem jöhet kérdésbe az: hogy az embereknek igaz vallásuk van-e? A' társaságot csak az érdekli, hogy az embereknek valami vallásuk legyen, mert a' társaság, mint társaság, nem fél 's nem reményi a' túlvilági élettől, hanem csak jelenét akarja biztosítani, 's erre szükségesnek tartja: hogy polgárai vallást kövessenek, de azt nem határozza meg: minő vallást? A statusnak tehát nem lehet érdekében egyik vagy másik vallást, a' mellyek mindegyike tiszta erkölcs tudományt hirdet, a' másik fölött pártolni, - 's nincs oka, miért e' részben az egyesek teljes szabadságát korlátolja, sőt arra joga sincs, hol ezt magasabb társasági czélok nem parancsolják."

36 Külön feliratban foglalkozott az országgyűlés a reverzális nélkül megkötött vegyesházasságok megáldását tiltó püspöki körlevelekkel, a Rómából e tárgyban érkező brevével és az ezt közzétevő prímási pásztorlevéllel, valamint a királyi placetum kiadásából keletkezett sérelmekkel és az áldást megtagadó 34 Főrendi napló 1843/44.1. 133. 35 Főrendi napló 1843/44.1. 280. 36 Főrendi napló 1843/44.1. 305.