Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

szólásszabadság sérelmének tárgyában is.

14 1839. október 26-i felszólalásában ugyancsak az alsótábla üzenetét pártolta, amelyben a rendek a kerületi ülésekről készülő napló kinyomtatásának megakadályozását sérelmezték. Stuller a következőképpen örökítette meg Batthyány szavait: „A Censurának állítólag felhozott törvényessége ellen hivatkozik az 1553:24 czikre, melyben az ország Rendéi el nem fogadják a kormánynak azon kivánatát, hogy az eretnek könyvek kinyomtatása korlátoltassék: továbbá az 1599:45 czikket, melyben az új Kalendárium nyomtatásának korlátolása ezer ft. büntetés alatt tiltatik, - sérelmet látván eképp a ker. napló akadályoztatásában és pártolja a rendek izenetét." A felsőtábla többsége azonban nem tekintette az ügyet sérelemnek, érvelésük szerint ugyanis a törvények nem tiltják a kormány számára a cenzúrát.

15 Az országgyűlés 1839 októberében kezdte el tárgyalni a protestánsok vallási sérelmeivel foglalkozó javaslatot. A kérdés egyébként először az 1832-36os diétán került napirendre, mivel azonban akkor a legfontosabb pontokban (reverzálisok kérdése, a vegyes házasságból született gyermekek felekezeti hovatartozása) a két tábla több hónapi vita után sem tudott megegyezni, az alsótábla 1833 júliusában úgy döntött, felfüggeszti a vallási sérelmek tárgyalását. 1839 októberében azonban az alsótábla az előző országgyűlésen 14 pontban felsorolt sérelmek újbóli megvitatásáról határozott. A felsőtábla 1840. február 25-én tűzte napirendre a rendeknek a vallásbeli sérelmek tárgyában küldött második üzenetét. Bár a két tábla álláspontja több kérdésben is közeledett egymáshoz, vita alakult ki a vegyes házasságok alkalmával kiadott reverzálisok kapcsán. A rendek ragaszkodtak ugyanis ezek eltörléséhez, mivel a reverzálisok a törvény ellenére jöttek ismét gyakorlatba, a felsőtábla többsége azonban csak a reverzálisok jövőbeni megszüntetéséhez járult volna hozzá. A február 25-i ülésen Batthyány Kázmér ismételten a rendek álláspontját támogatta, amely szerint a reverzálisokat nemcsak a jövőre, de a múltra nézve is érvénytelennek kell nyilvánítani: „Én ugyan a' T. KK és RRkel nem csak azt kívánnám, hogy ezen fekete bélyegű szerződések, mellyek által többnyire elvakult 's indulattól elbódult emberek még meg sem született lények lelkei felett alkusznak, jövendőre töröltessenek el, hanem hogy a' múltra nézve is úgy tekintse azokat a' törvényhozás, mint ollyan visszaéléseket, mellyek semmi törvényben nem gyökereznek: mert a' mi magában törvénytelen, az az 1790:12-ik sarkalatos törvény ellenére kiadott kormány rendeletek által nem törvényesíttetik, s az illy alkotmányellenes alapon nyugvó gyakorlat kárhozatos visszaélés, mellynek köte14 Lásd Stuller Ferenc: Országgyűlési Tudósítás. 1839. július 24-i és augusztus 12-i főrendi ülés. OSzKKt. Quart. Hung. 2961. 128. és 168. 15 Stuller un. 382.