Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

lező erejét soha el nem ismerhetem, mig az 1790: 12 t. czikkely épen áll."

16 Batthyány arra az esetre, ha a felsőtábla elutasítaná a rendek üzenetét, gróf Teleki József koronaőr javaslatát támogatta. Teleki ugyanis azt indítványozta a két tábla közötti megegyezés érdekében, hogy a reverzálisokat tekintsék a múltra nézve érvényesnek, de csak bizonyos feltételekkel. Véleménye szerint a reverzálisokat polgári szerződéseknek kell tekinteni, így azok csak akkor lennének érvényesek, ha azokat szabadon kötötték, usurobálták és nem történt reklamáció ellenük. Batthyány Kázmérhoz hasonlóan szavazott többek között Pálffy József, Prónay Albert, Andrássy Károly, Erdődy Sándor, Károlyi György, Teleki László is.

17 A katolikus egyház kifogásait megfogalmazó Lonovics József csanádi püspök és Teleki József javaslata között gróf Dessewffy Aurél próbált meg közvetíteni. A véleménykülönbség lényege az volt, hogy míg Teleki érvénytelennek tekintette azokat a reverzálisokat, amelyekre reklamáció történt, addig a püspök úgy vélte, az egyoldalú reklamáció nem elég, az érvénytelenítéshez a katolikus fél beleegyezésére is szükség van. Véleménye szerint az alsótáblát a következő módosítás elfogadására kellene rávenni: „megszüntetvén jövendőre nézve minden akár egyházi, akár a' világi hatóságok részéről reversalisok nyomán eredett vagy eredhető követelések, a' szabadon kiadott reversalisok ellenben a' mennyiben már gyakorlatba vétettek, ezentúl is megállván, a' még gyakorlatban nem vettek részére rendeltetik, hogy azoknak foganatját a' catholica félnek olly esetben, hol azokróli lemondása bebizonyítva nincsen, eszközleni joga legyen."

18 A következő napi szavazáson azonban a főrendek többsége korábbi üzenetük megtartására szavazott. Az országgyűlés két táblája végül számos kérdésben mégis meg tudott egyezni, de a 21 pontból álló törvényjavaslatot az uralkodó idő hiányára hivatkozva nem szentesítette. Miután az ellenzék 1839 őszén a pesti sérelem ügyét óvás mellett levette a napirendről, 1839 szeptemberében ismét megkezdődött a szólásszabadság sérelmének tárgyalása. A főrendek többsége nem osztotta a rendek véleményét: a történtekben nem láttak sérelmet, a meghozott ítéleteket nem tekintették törvénytelennek és fenn kívánták tartani a bírák függetlenségét. A törvény hiányosságait azonban elismerték, ezért nem ellenezték új törvény meghozatalát és azt, hogy az elítéltek számára az uralkodótól kegyelmet kérjenek. Az álláspontok azonban érdemben a többszöri üzenetváltás során sem 16 Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven ötödik koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi június 2kára rendeltetett Magyar Országgyűlésen a' méltóságos főrendeknél 1840. februárius 25-kétől május 12-ig. [a továbbiakban Főrendi napló 1840.] 14-15. 17 Vö. Dessewffy Aurél naplójegyzetei 1839-böl. MOL P 88. Dessewffy család levéltára. Familiaria Series II. No. 8. [a továbbiakban Dessewffy-napló ] 88r. 18 Főrendi napló 1840. 14.