Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere
ket az egyházközség nyelvén vezethették. A görögkeletiek immár szabadon intézhették vallási és tanügyeiket, alapítványaikat is maguk kezelhették, a budapesti egyetemen pedig külön hittantudományi kar felállítására kaptak ígéretet. A korábbi magyar álláspontokon messze túllépő határozat egyértelműen törvénybe foglalta a nemzetiségek elvét, s azok külön létezését elismerve konkrét jogi garanciák megfogalmazása nélkül is az autonómia alapjait fektette le, Svájc mellett Európában elsőként törvényerőre emelve „minden népiségek szabad kifejlődése" biztosításának demokratikus követelményét. 64 Ujabb diplomáciai nyitás kezdeményezője A Megbékélési Tervezet aláírása napján fogalmazta meg és küldte el utasítását Batthyány 65 Pulszky Ferenchez, amely a szabadságharc belpolitikai alapjai megújítására és kiszélesítésére irányuló törekvések ösztönző hatását követve, azokból bátorságot merítve tett kísérletet az angol kapcsolat elmozdítására a holtpontról, siker esetén esetleg új diplomáciai offenzíva elindítására. A London megnyerésére irányuló próbálkozások felújítása érdekében Kossuthtal egyeztetett kezdeményezés a korábbiaknál nagyobb és azoktól minőségileg jelentős mértékben eltérő kompromisszumkészség elemeit tartalmazta. A békés kibontakozás ügyét felkaroló iniciatíva érvrendszerét összefoglaló dokumentum a magyar nemzet csalódottságának és értetlenségének ad hangot, amiért Európa szó nélkül tudomásul veszi a cári intervenciót. „Ausztria soha sem lehet többé, ami volt", Magyarország viszont „nemcsak kipótolhatja őt az európai egyensúlyban" - hangsúlyozza, miközben arra emlékeztet, miszerint „Angolország még most leghívebb és leghasznosabb szövetségesét éppen bennünk találhatja", sőt „most nekünk diktálhat kormányzati alakot, király személyét is." A rendkívüli tét különös feszültséggel teli hatása alatt felfokozott, szinte zaklatott hangnemben megfogalmazott gondolatmenet arra figyelmeztet: a kialakult helyzetben a brit politika számára messzemenő beleszólás lehetősége kínálkozik Magyarország jövője alakításába, amennyiben az kész az orosz beavatkozást elhárítani. Magától értetődően, és távolról sem az ultimátumszerű diktátum szándékával, avagy az arányt vesztő mértéktelenség hibájába esve utal azonban arra az eshetőségre is: amennyiben a kért segítségnyújtás elmaradna, ám hazánk a csodával határos módon mégis meg64 Vö. Szabad i. m. 163.; Deák i. m. 328.; Füzes i. m. 159.; Hermann i. m. 280.; Kosáry i. m. 208.; Szász Zoltán: A nemzetiségi kérdés és országgyűlési megítélése. In: Szabad György (szerk.): A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Bp., 1998. 337. 65 Batthyány Kázmér-Pulszky Ferencnek. Szeged, 1849. július 14. In: Pulszky i. m. 335-339.
