Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ÓDOR IMRE A reformkori Baranya politikai arculatának változásai

2.) alkalmával - kortársi minősítéssel élve - „hatalmas politikai beszédet" tartott, melyben a vármegyéről, mint „alkotmányos institucziónk gyöngyéről" értekezett. A július 7-i tisztújítás alkalmával bizalmi embereivel töltötte be a legfontosabb megyei tisztségeket, így Gaál Nándor lett az első, Scitovszky Márton pedig a másodalispán.

18 Mindazonáltal a baranyai tudományos élet fellendülését jelzi, hogy 1845 augusztusában a megye, illetve Pécs adott helyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Vándorgyűlésének. A tanácskozás elnöke Scitovszky János püspök volt, a vándorgyűlés titkári teendőit Hölbling Miksa vármegyei orvos látta el. (A 445 résztvevő Batthyány Kázmér gróf meghívására az 1823-ban felfedezett, s azóta kiépült Harkányfürdőt is meglátogatta.) A vándorgyűlés alkalmából megjelentetett megye-monográfiák (Haas Mihály és Hölbling Miksa munkái) joggal nyerték el a résztvevők elismerését, és ma is tudománytörténeti jelentőséggel bírnak.

19 István főherceg 1847 szeptemberi látogatása,

20 a nádor ünneplése a megye, illetve vezetőinek látványos, és egyúttal utolsó demonstratív, lojalitási megnyilvánulása volt a konzervatív politikai dominanciájú Baranyában. Batthyány Kázmér az ellenzék élén Batthyány Kázmér 1839-es országgyűlési színrelépésétől

21 1847-ig csak Pest és Fejér vármegye közgyűléseit látogatta. A kormányzat új stratégiája, az adminisztrátori rendszer bevezetése, továbbá a felsőtábla újkonzervatív irányzatának megerősödése arra ösztönözte, hogy aktívabban vegyen részt a vármegyei politizálásban is. Az 1847. évi országgyűlést megelőző követválasztási küzdelmekbe - a Fejér megyei személyes jelöltetési kísérlet kudarcát követően

22 - a baranyai reformellenzék élén kapcsolódott be. Maga mögött tudhatta a baranyai középbirtokos nemesség reform iránt elkötelezett képviselőit, a Bésán bárókat, a Jeszenszkyeket, a Perczel fivéreket és a Rihmereket, továbbá a megyei tisztikar szerényebb pozíciójú többségét. Az ellenzék oldalán állt Madarász József főjegyző is, továbbá a nemesi értelmiség és a hono18 Németh i. m. 671. és Glósz József: Hainer Ignác. A nemesi értelmiség a reformkori Baranyában. In: Baranyai Helytörténetírás 1983-1984. 37-39. 19 Haas Mihály: Baranya (Emlékirat) Földirati, statistical és történeti tekintetben. Pécs, 1845, és Hölbling Miksa: Baranya Orvosi Helyirata. Pécs, 1845. 20 Németh i. m. 672-673. 21 Völgyesi Orsolya: Batthyány Kázm,ér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen. (A tanulmányt lásd jelen kötetben.) 22 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Bp, 1990. 81-82.