Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ÓDOR IMRE A reformkori Baranya politikai arculatának változásai

érintette a hír, miszerint az uralkodó Siskovics Józsefet Zemplén megye főispán helyettesévé nevezte ki. így Siskovics - 24 év baranyai hivatali szolgálat után - május 14-i búcsúja szinte egybeesett az új országgyűlést megelőző követválasztással, melyre május 21-én került sor, az éppen esedékes tisztújítással egybekötve. A követeket (ifj. Majláth György, Pákozdy Zsigmond) a főispán minden előzetes konzultáció nélkül maga ajánlotta. Előbbit egyhangú fölkiáltással, utóbbit szótöbbséggel választották meg. Ezzel Majláth útja megnyílt a megye legfontosabb tisztségei irányába. A tisztújítás igazolta is a várakozásokat. Első alispánná a már tisztes korban lévő és hosszú hivatali pályát maga mögött tudó Sauska Keresztélyt választották (három jelölt közül). A másodalispáni tisztségre nézve a rendek megkérték a főispánt, hogy álljon el a jelöléstől, és a Majláthok „századok óta a haza oltárára szentelt érdemeire tekintettel", ifjú Majláth Györgyöt nevezze ki másodalispánnak. A főispán elfogadta a kérést és megtörtént a kinevezés. Főjegyzőnek - a leköszönő Gaál József helyére - Kajdatsy Antalt nevezte meg. A tisztújítási közgyűlést néhány nap múlva a püspöki beiktatás ünnepségei követték.

16 Ifjú Majláth György pozíciónyerésével és Scitovszky János beiktatásával egy új korszak vette kezdetét Baranya megyében. Az 1839-43 közötti évek megyei közgyűlésein már Baranyában is mind gyakrabban kerültek a megyegyűlés elé a polgári átalakulás kérdései. A „megye" állásfoglalására - a korabeli közkeletű minősítéssel élve - a „fontolva haladás" volt jellemző. Érzékelhető, hogy a püspök(ség) befolyása erősödött a választmányok munkájában is. 1839-től a szokott világi táblabírák mellett már öt egyházi méltóságot találunk például a követutasítást kidolgozó választmányban. 1842-ben pedig már maga Scitovszky püspök látta el az elnöki teendőket. Ezzel a tendenciával függ össze a követi utasítások szigorodása is. Ugyanakkor a jó kvalitású bizottsági tagok közreműködésével elkészített elaborátumokat (közjogi, kulturális, tudományos kérdésekben), a baranyai követek hozzászólásait az országgyűléseken sokoldalúan hasznosíthatták.

17 Az 1842-es tisztújítás (szept. 14.) alkalmával teljesedik ki ifj. Majláth György megyei hivatali karrierje, amennyiben - a megyei politikai elitből visszavonuló Sauska Keresztély helyébe lépve - elnyerte az első alispáni posztot. A másodalispán Kardos Antal lett, míg a főszolgabírák sorában ott találjuk a püspök unokaöccsét, Scitovszky Mártont. Utóbbi az 1844. évi pótkövetválasztáson megszerezte a második követ posztját. 1845-ben ifj. Majláth György főispáni helytartóvá történő kinevezésével (márc. 19.) Baranya megye legfelső közjogi méltóságává emelkedett. Ünnepélyes beiktatása (1845. május 16 Németh i. m. 667-668. 17 Kiss Z. Géza: Harc a magyar államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában. In: Baranyai Hely történetírás 1918. (szerk. Szita László.) Pécs, 1979. 420-423.