Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VELIKY JÁNOS Batthyány Kázmér a Védegylet élén

daság".

25 Az elgondolásnak széles politikai és társadalmi kontextusa van. Batthyány a Védegylet alapításának egyéves évfordulóján elmondott beszédében erre utalva fejtegette, hogy az országgyűlési követek egy része „az utasítások szellemét méltán s kellőleg fogták fel, mikor ezt a létező körülményekkel összehasonlítván, az országgyűlés akkori stádiumát, a már tárgyalt ügyek, különösen a kereskedés s a vám kérdés sorsát, meg a jövőre való reményeket s kilátásokat mind mérlegbe vetvén, egyenesen kimondták azt a nemzet nevében, mit a nemzet azóta olly jelentékesen magáévá tett. - így keletkezett a 'Védegyesület'."

26 Magyar reformerek már korábban is úgy gondolták, hogy a társadalom polgárosodása és az ország gazdasági ereje összefüggenek egymással, például Wesselényi a politikai jogok kiterjesztéséhez kapcsolta az adófizetés tényét.

27 A kapcsolat megteremtésére az 1843/44-es országgyűlésen konkrét politikai kísérlet történt, amikor reformerek az ország jövedelmei feletti alkotmányos rendelkezést meg akarták szerezni, különösképpen az keltett élénk visszhangot, amikor a hazai polgárosodást támogató országos pénztár létrehozására tettek javaslatot. A kísérletet a birodalmi kormány feltűnő hevességgel és a javaslat alkotmányos jellegét akaratlanul is tükröztetve utasította el. Kolowrat államminiszter elemzése, melyet az Államtanács elé terjesztett, a fordulat újszerűségét pontosan leírta: „ha eddigelő sikerült is a királyi hatalomnak meggátolnia, hogy az országgyűlés egynémely végzései a tényleges vagy törvényes életbe be ne nyúljanak: a választóvonal mindazonáltal oly csekély, hogy az valamely kedvező esetlegesség segélyével mindenkorra keresztültörhetne. E tekintetben különösen ama terv, mely szerint a nemesek adózását az országgyűlés hatalomeszközéül keresztülvinni s a királyi kincslet ellenében egy rendi fináncziát felállítani törekednek, a legnagyobb fontosságú."

28 (kiemelés-V. J.) Széchenyi az elgondolást ostyába takarva próbálta Metternichnek beadni, s a beszedett adók felett valamiféle állami ellenőrzést ígért. A taktikán azonban Metternich elég könnyen átlátott és az érvelést nem fogadta el, sőt másokhoz viszonyítottan még világosabb álláspontot elfoglalva úgy fogalmazott: hogy ha nemzeti pénztárt hoznak létre, az ország köztársasági formát ölt.

29 Tehát a Védegylet megszervezése az 1843/44-es országgyűlés liberális javaslataival, illetve azok elbuktatásával szoros összefüggésben állt. A kapcsolatra, „az országgyűlés akkori stádiumára", a „tárgyalt ügyekre", a „remé25 Magyar Szózatok, 7. 26 Uo. 13. 27 Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp, 1965. 28 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. III. k. Pest, 1868. 13-14. 29 Metternich Wirkner udvari tanácsoshoz küldött levelében a Széchenyivel történt tárgyalásáról beszámolt: Bártfai Szabó László (összeáll.): Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez. I. k. Bp, 1943. 464.