Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

élére állítani. A megyei utasítások megváltozása miatt bizonyos kérdésekben módosult ugyan a rendek álláspontja, de a lényeges alapelvekben a hosszú vita ellenére sem sikerült a két táblának megegyeznie, így a törvényjavaslat nem került felterjesztésre az országgyűlés befejezéséig sem.

43 Batthyány Kázmér az 1844. október 3-i ülésen éppen a főispánoknak a megyei utasítások megváltoztatásában játszott szerepével indokolta, hogy - bár az alsótábla módosította álláspontját a főfelügyelőkkel kapcsolatban -, ő továbbra is ellenzi a szabad királyi városok felügyeletének ilyen jellegű szabályozását: ,,A' KK és RR annyi lerakás után elfogadják a' főfelügyelőket, bizonyosan szint olly becsületesen ellenzék mind mi egyenkint, 's szint olly kevéssé kívánják most, de utasításokat kaptak 's ezeknek engedelmeskedni kénytelenek voltak. - Ezen tüneményben van a' dolog bibéje. Ezen instructiokban pótló instructiokban azoknak kieszközlése módjában útjában hasonló működési körben akár hol közügyekről forog a' kérdés, látom uj példával erősítve mi lesz a' főfelügyelők hivatása, látom mi azon kapocs, melly főispáni hivatalnak súlyt, nyomot tulajdonit."

44 Röviddel az országgyűlés befejezése előtt, 1844 őszén Batthyány felszólalásaiban is megpróbálta értékelni a diéta törvényalkotó munkáját. Szeptember 10-én a büntetőeljárással kapcsolatos vitában Batthyány Teleki László indítványához csatlakozott, Teleki ugyanis azt javasolta, hogy a két tábla közötti nézetkülönbség miatt az esküdtszék bevezetéséről szóló szakaszt ne is tűzzék napirendre a főrendek. Batthyány ez alkalommal elhangzott felszólalásában elítélte a felsőtábla magatartását, mivel az - véleménye szerint - minden reformtörekvésnek makacsul ellenállt: „látunk minden haladásnak egyátaljában megakadályoztatását 's pangatását, látunk hazánk szélein egy hideg, kopasz, merev kősziklát, mellyen a' magyar nemzetnek a' jobb kor utáni, a' népek sorába, sőt magasb polczra való felemelkedhetési tenger vágyakodási hajótörést szenvednek: vagyunk egy teremben, mellynek falai ugy látszik amaz a' viznek áthatlan asphalthoz hasonló borítékkal födözvék, hol az igazság 's a' nemzeti fohászkodás hangja eltompul, valahányszor eléri. Elértük azon szempillanatot, hol a' törvényhozó test eloszlik, 's a' magyar históriának megint egy új, tervekkel személyekkel tömött, de eredményüres szaka kitelik."

45 1844 novemberében a honosítandókkal foglalkozó üzenet vitájában úgy látta, két kiemelkedő jelentőségű törvény született az országgyűlésen, mégpedig a nem nemesek birtok- és hivatalképességét kimondó cikkelyek. Mivel a diéta lehetővé tette, hogy a nem nemesek is szerezhessenek fekvő birtokot, ezért Batthyány - támogatva Majthényi Antal liptói főispán javaslatát - úgy 43 Horváth i.m. 433-441. 44 Főrendi napló 1843/44. VI. 322-323. 45 Főrendi napló 1843/44 VI. 176.