Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen
vével találkozhatunk. 27 Joseph Sedlnitzky az ellenzéki mágnásokról készített összefoglaló jellemzésében ugyanakkor 39 arisztokrata nevét említette. A jellemzés Batthyány Kázmért tehetséges, vezető szerepre törő arisztokrataként mutatta be, olyan politikusként, aki mindig kész a kormány törvényes előjogait vitatni. Sedlnitzky szerint Batthyány legfontosabb eszméi közé tartozott a sajtószabadság, az államhatalomnak a törvényhozó testben való központosítása és a felelős minisztérium. Ellensége volt a hierarchiának, a konzervatív és monarchikus eszméknek, amelyeket egyébként abszolutisztikus törekvésekkel gyanúsított. A jellemzés kitért arra is, hogy Batthyány már az 1839/40-es országgyűlésen is az ellenzékhez tartozott, de korántsem játszott olyan jelentős szerepet, mint az 1843/44-es diétán. 28 Batthyány Kázmér egyik első felszólalásában a magyar közéletet az 1840es évek eleje óta nyugtalanító horvátországi események legújabb fejleményére reagált. Horvátországban ugyanis sikerült elérni, hogy a magyar országgyűlésre küldendő követeket a túrmezei nemesség távollétében válassza meg a tartománygyűlés, amely így az illír párt jelöltjeit támogatta. A választási visszaélések miatt az országgyűlésen a turopoljei nemesek grófja, Josipovich Antal óvást emelt, és törvénytelennek nevezte a horvátországi követek megválasztását, a rendek pedig azt kérték az uralkodótól, hogy hívjon össze új tartománygyűlést. Haulik György zágrábi püspök 1843. június 28-i felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a tárgy nem tartozik az országgyűlés hatáskörébe. Ezzel az állítással vitatkozott Batthyány Kázmér beszédében, s egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a túrmezei nemesek esetében a több évszázados gyakorlat által szentesített választási jogot nem szabad korlátozni, sőt ezt a jogot általában is minél szélesebb körben kellene biztosítani a hazában: „Vannak olly kérdések, mellyek természetök szerint az országgyűlés körébe tartoznak, 's csak ugy intéztethetnek el, ha mind a' két tábla erős támogatásával, O Felségének felterjesztetnek: illyenek minden olly törvénytelen visszaélések, hol azok, kik jogaikba sértve vágynak, orvoslást - igen természetesen - sem nem kereshetnek, sem nem találhatnak az elnyomóknál; illyenek tehát különösen a' municipiumok által elkövetett zsarnokságok, hol az elnyomott egyéneknek egyetlen mentsége az országgyűlésben egyesült fejedelem 's nemzet öszvesége. Ezek közzé tartozik a' túrmezei sérelem is, melly valóban teljes neheztelését hivja fel minden hazafinak, ki az alkotmányos, névszerint: a' választási 's törvényhozási jogot 's fontosságot, kellőleg méltányolni tudja. Itt több száz nemes rekesztetett ki: nem 27 Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851. S.a.r. Haraszti-TaylorEva. Bp., 1989. 50-53. 28 Wien, Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kabinetsarchiv, Conferenz-Akten A. 1844:1348. Az irathoz Fazekas István bécsi levéltári delegátus segítségével jutottam hozzá.
