Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

VÖLGYESI ORSOLYA Batthyány Kázmér az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűlésen

akarom most vizsgálni, valljon önkényesen e' vagy nem, valljon egy önző párt ármánykodása által e vagy nem? - annyi bizonyos, hogy kirekesztettek azon legszebb jog gyakorlatából, mellyért őseik verőket ontották, - mellyet honunkban nem hogy szorosabb korlátok közzé kényszeríteni, sőt tágabb alapra terjeszteni kellene."

29 Második nagy beszédét 1844. január 31-én mondta el Batthyány. A gróf mint magyar és horvát birtokos nemes kötelességének érezte, hogy megszólaljon a vitában. Beszédében a személyek konkrét megnevezése nélkül utalt a Siskovics József királyi biztos jelentésében is elmarasztalt horvátországi személyekre, akik már az 1842 májusában lezajlott Zágráb megyei tisztújítás alkalmával lezajlott visszaélésekben is egyértelműen negatív szerepet játszottak. Batthyány feltette azt a kérdést is, hogy mi lehet a valódi oka a horvátországi történéseknek. Véleménye szerint ,,a' magyarnyelv 's nemzetiség ellen azért törnek, mert vele ugyanazulva van, mit Európa e' részében csak maga képvisel, 's mi sokak szemeiben szálka, t.i. az alkotmányos elv a' polgári 's lelkiismereti szabadság, az önkormányzás, az önkénynek utálata, a' felvilágosodás! A' szellemi haladás utáni vágyakodás! Ezekben rejlik azon kapcsolat, melly egyedül képes külön ajkú nemzeteket összetartani. Itt rejlik pedig éppen a' magyarság elleni ármánykodásnak s azon visszhangnak a titka is, mellyet a' magyarság ellenségei némi keblekben találnak."

30 Ugyancsak a diéta elején került napirendre - a nyilvánosság kereteinek tágításával összefüggésben - az országgyűlési hírlap kérdése. Az előzetes cenzúrától mentes országgyűlési újság megindításának igénye már az 183236-os diétán megfogalmazódott, ez ügyben pedig akkor kidolgoztak egy törvényjavaslatot is, amely természetesen érintette a sajtószabadság általánosabb kérdését is. A következő országgyűlésen ismét napirendre került a kérdés, amelyet egyébként az ellenzék a sajtószabadság megvalósulása felé vezető első lépésnek tekintett. A kormány és a felsőtábla többségének ellenállása miatt azonban a rendek kénytelenek voltak az országgyűlési hírlapról szóló vitát felfüggeszteni, azzal, hogy ide vonatkozó nézeteiket a hamarosan benyújtandó sajtótörvény keretei között fogják megfogalmazni és kifejteni.

31 Az 1843/44-es diétán az alsótábla tehát rögtön a tanácskozások elején napirendre tűzte az országgyűlési újság témáját, úgy, hogy annak megindítását immár egyértelműen elválasztották a sajtószabadság általános kérdéseitől A felső29 Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehország e' néven ötödik koronás királya által szabad királyi Pozsony városába 1843-diki május 14-kére rendelt magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartott országos ülések naplója. I-VII. kötet. Pozsony, 1843/44. [a továbbiakban Főrendi napló 1843/44.] Az idézet helye Főrendi napló 1843/44.1. 37. 30 Főrendi napló 1843/44. III. 66-67. 31 Lásd bővebben: Bényei Miklós: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról. Debrecen, 1994. 37-56.