Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban

tézett jelentése szerint orvost is hivattak szállásukra, a Loschi fogadóba, és a szakember a kukurtlui kénes fürdőket ajánlotta. De az egészségügyi intézkedések egyben fontosabb cél leleplezésére is szolgáltak: sikerült ugyanis mindeközben titkos úton kapcsolatba lépni a sztambuli francia követséggel, a beutazó vízum megszerzése érdekében.

36 Október 1-én jelenthette azután Ausztria párizsi követségének titkára, Schloissnigg Bécsbe, hogy Batthyányékat a Le Caire postagőzös hozta Marseilles-be, majd vonaton megérkeztek a francia fővárosba.

37 Am amire a volt külügyminiszter elhagyta a dél-francia kikötővárost, hatalmas botrány kerekedett: ott horgonyzott ugyanis a Mississippi is, és a fedélzetére kénytelen volt visszaköltözni Kossuth Lajos, aki közben szintén megérkezett Keletről, de akitől Louis Bonaparte elnök megtagadta a belépést francia földre. Az exkormányzó egyfelől azért volt csalódott, mert megfosztották a Londonba jutás leggyorsabb lehetőségétől. Másfelől joggal háborodott fel azon az igazságtalan megkülönböztetésen is, hogy miközben ő nem - kormányának egykori külügyminisztere viszont megkapta a beutazási engedélyt! Az átélt, igen erős politikai és érzelmi megrázkódtatások természetesen hatottak Kossuth ekkori világlátására, helyzetértékelésére. Miközben ilyen kicsinyes, lealázó elbánásban részesült a „zsarnok" részéről, még inkább magával ragadhatta az a valóban rendkívüli méreteket öltő tömeglelkesedés, amely az európai kikötőkbe való megérkezésétől kezdve mindenütt körülvette. Ekkor élte első napjait, heteit annak a megrendítő tapasztalatnak, hogy mialatt száműzetését töltötte Kisázsiában, neve mítosszá, alakja szimbólummá vált: a szabadságküzdelemnek, az emberek és népek bármiféle, nemzeti, jogi vagy szociális elnyomása elleni tiltakozásnak a jelképévé. A marseilles-i republikánusok rokonszenvtüntetésein felvonuló tömeg létszámát ráadásul még az ide menekülő olasz radikális emigránsok is gyarapították. Nem lehetett tehát véletlen, hogy ekkor és innen is kiáltvánnyal fordult a magyar 36 A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852. Kiad. Jánossy Dénes, (továbbiakban: Jánossy) I. Bp., 1940. 616. Más adat szerint tervbe vették - Perczelékkel közösen - azt is, hogy esetleg angol segítséggel, Máltán keresztül jutnak el NyugatEurópába, lásd Buol-Schauenstein londoni követ 1851. szept. 23-i jelentését Felix Schwarzenberg osztrák miniszterelnöknek, Jánossy i. m. I. 614. Perczel Mór tábornok és neje azután valóban Máltán át tértek vissza Nyugat-Európába, lásd Jánossy i. m. 1. 566, míg Perczel Miklós ezredes a Mississippivel utazott egyenesen az Egyesült Államokba, lásd Perczel Miklós: Naplóm, az emigrációból. II. Bp., 1979. (továbbiakban Perczel II.) 12. 37 Jánossy i. m. I. 652. Perczel Miklós feljegyezte naplójába, hogy az átutazó Batthyányék felkeresték őket a Mississippi fedélzetén, szeptember 27-én, azon a napon, amikor Kossuth még nem volt kiutasítva Franciaországból, így kinn lakott az egyik parti szállodában, és emiatt nem találkozhattak vele, lásd Perczel i. m. II. 25.