Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban
nemzethez, kiszabadulásának újságával együtt küldve a jó hírt: harcunkban nem állunk egyedül, mert „bizalommal, hittel és reménnyel fordulnak felém Európa többi elnyomott népei is". 38 A zsarnokság elleni romantikus küzdelem „nagyszerű hivatásának" vállalását ugyanakkor a politikus arra is felhasználta, hogy - a nyugat-európai városokban élő magyar emigránsokkal való találkozása előestéjén - világosan kijelölje azt a pozíciót, amelyet körükben s a világban elfoglalni szándékozott. A francia forradalom hármas jelszavával koronázott szózatában kifejtette: mivel a nemzet őt választotta kormányzónak, a polgári főhatalmat a saját kezében egyesíti a katonaival, így „parancsolni fogok kötőformák bilincse nélkül". 39 - Nincs itt mód erről, a számos kortárs által diktatórikusnak minősített kossuthi igényről, ennek okairól bővebben szólni. Számunkra a marseilles-i kiáltvány főképp azért fontos, mert Batthyány az ebben elhangzottakra hangsúlyosan hivatkozott, amikor megindokolta, miért lépett a Kossuthétól eltérő politikai útra. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy a volt külügyminiszter politikai álláspontjának a fentiekben végigkísért, fokozatos megváltozása nem vált nyilvánvalóvá Kossuth számára. Batthyány a még Kütahyából megismert 40 angol képviselőhöz, David Urquharthoz 1851. október 29-én intézett levelében - annak kapcsán, hogy éppen akkoriban miért nem költözik Angliába - azt fejtegette, hogy ennek fő oka a távolságtartás Kossuthtól, aki mást mond Marseille-ben és mást Londonban. Bár Angliában hidegen viszonyul Mazzinihez, egy hónappal azelőtt, a törökországi induláskor még a legszorosabb kapcsolatban volt vele - sőt, a mazzinista ügynök, Adriano Lemmi most is bizalmas titkára és első tanácsadója! 41 „Immár tény, hogy szakadás van Kossuth és köztem és majdhogynem lehetetlen, hogy a jövőben valamit is együtt csináljunk" - szögezte le, többek között a marseilles-i „scandalous" esetre hivatkozva. 42 Ennek a meglehetősen világos beszédnek azonban ellentmond az az alig egy héttel későbbi tudósítás, amelyet az emigráció egykori konstantinápolyi ügynöke, Andrássy Gyula gróf november 6-án küldött Kossuthnak Párizsból. Egyfelől a politikai elemzés terén, mert Andrássy arról számolt be, hogy azon „pártokon felőli állás", amelyet az exkormányzó Angliában elfoglalt, semmit sem ártott franciaországi népszerűségének: „soha neved nagyobb becsben 38 Jánossy i. m. I. 619-622. Sokban hasonló hangulatú és mondanivaló]ú a La Spezia kikötőjében pár nappal korábban fogalmazott kiáltvány is, lásd Jánossy i. m. I. 607-611. 39 Jánossy i. m. I. 621. 40 Perczel i. m. I. 118-119.; László i. m. 106-107. 41 Jánossy i.m. I. 721. Lemmire és titkári szerepére lásd még Pásztor, Lajos: Lajos Kossuth nelsuo carteggio con Adriano Lemmi 1851-1852. Roma, 1947. 12. 42 Jánossy i. m. I. 720.
