Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)
CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban
még Sztambulban is. 30 1851. újév napjának délutánján a Kossuthot környező katonatisztek - ahogy László Károly írja - ismét elmentek Batthyány Kázmérhoz is, hogy felköszöntsék. „Szónokunk Berzenczey [László] beszédében kiemelte a grófnak azon resignatioját, hogy annyit nélkülözve a száműzetés keserű poharát velünk ürítgetve a grófnéval együtt, kinek neve dicső színben ragyogand a magyar évlapokban. Erre a gróf válaszából megemlítendő azon mondata, hogy ő nemhogy büszkélkedhetnék resignatioval, sőt minket csudál ilyen kitartásért, 's példánk ösztönzi őt hasonlóra." 31 1851. május 11-én kapta meg Batthyány a sztambuli angol követ, Stratford Canning értesítését, hogy szeptember elején végre elhagyhatják internálásuk színhelyét. 32 Július 13-án azután Kossuth egybehívatta a kaszárnyában lakó emigránsokat, és közölte, hogy a szabaduláshoz az amerikai kormány felajánlotta segítségét. Ehhez azonban azoknak, akik az odaszállíttatást kérik, e szándékukról előzetesen nyilatkozniuk kell. Hozzátette azt is, hogy ő a maga részéről semmilyen elköteleződést (mármint a tengerentúlra költözésre) nem vállalhat, ám az Egyesült Államok pártfogását és szállítási segítségét szívesen elfogadja. A fentiekről beszámoló László Károly megjegyzi: „monda, hogy Batthyányval is közlötte ő ezeket, ki úgy látszik vagyona tekintetéből valahol csak közelebb Magyarhonhoz, Európában akarná magát meghúzni, 's ő maga fog nyilatkozni." 33 A grófi házaspár döntését azután a környezet számára formailag éppen az amerikai segítség udvarias elhárítása jelezte. Perczel Miklóstól tudjuk, hogy már augusztus 31-én elindulhattak Kütahyából a tengerpartra 34 , ahol azonban már nem szálltak fel arra a török gőzösre, amelynek az volt a feladata, hogy a mediterrán vizeken hajózó amerikai flotta kötelékébe tartozó Mississippi fregatt fedélzetére szállítsa a frissen szabadultakat. Betegség címén maradtak vissza Brusszában, és ez nem volt puszta ürügy: Perczel augusztus második felében jegyezte fel naplójába, hogy „Batthyány beteg, nagy kelései gyötrik". 35 Falkeisen brusszai orosz konzul szeptember 25-én kelt, Vlagyimir Pavlovics Tyitov sztambuli követhez in30 Perczel i. m. I. 117. Batthyány is természetesen sokat gondolkodott jószágai sorsán. Perczel Miklós írja, hogy emiatt vitatta erősen az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának a magyar menekültek Törökországból való elhozatalára vonatkozó határozatában az „emigratio" kifejezést, attól tartva, hogy ezáltal olyan változás következhet be státuszának otthoni (a császári hatóságok általi) megítélésében, ami a jövedelmek zárolását a birtokok tényleges elkobzásává változtathatja., lásd Perczel i. m.I. 137. 31 László i. m. 122. 32 Perczel i. m. I. 141. 33 László i. m. 149. 34 Perczel i. m. I. 150. 35 Perczel i. m. I. 148-149.