Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban

veiben is működő külügyminiszterként említi őt Kossuth. 8 E szerep vállalá­sával a gróf valójában nem tett mást, mint következetesen érvényesítette azt a korábban, már a menekülés első stációján, Lúgoson is kifejtett álláspontját, miszerint a) a kormányzó aradi lemondása alaki okokból érvénytelen volt, és továbbra is ő tekinthető a magyar állam fejének, és b) a kormány sem mondott le, így ő maga is, továbbra is hivatalban van. 9 Batthyány reménye tehát - térhetünk vissza Szemere megjegyzéséhez - arra vonatkozott, hogy Kossuth kormányzó és környezete jelentős politikai tényező marad az angol­török-orosz hatalmi kötélhúzásban, és hamarosan lehetőség nyílik a hazába való katonai visszatérésre. Batthyány mindezek folytán a vidini napokban szorosan együttműködött Kossuthtal, és így részese lett a legbizalmasabb politikai tervezgetéseknek. Amikor rövid ideig úgy nézett ki, hogy csupán az iszlámra való áttéréssel kerülhető el az Ausztriának való kiadatás, ő is - Kossuth, Mészáros Lázár, Perczel Mór oldalán - azokhoz csatlakozott, akik ennek ellenére elutasították az amúgy meglehetősen formális renegálást. 10 Ott volt, amikor az Angliából érkező titkos küldött, Charles Frederick Henningsen lelkesülten felajánlot­ta, hogy az ostromgyűrűn átlopakodva, maga viszi meg a komáromi várba Kossuth ellenállásra, kitartásra buzdító sorait. Mi több, ellenjegyzésével vál­lalt szolidaritást azzal a döntéssel is, hogy ez a szuggesztív egyéniség kine­vezést kapjon Közép-Európa legjelentősebb erődítményének főparancsnoki posztjára. (Később kiábrándultan, saját akkori meghatódottságán is ironi­zálva, jegyezte fel, hogy Henningsen alighanem már akkor tudta, hogy a vár kapitulált, és csupán színészkedett a hálás közönségnek...) 11 Részt vett azon a fontos tanácskozáson is, amikor a lengyel emigráció kezdeményezésére a konföderációs elképzelésekről cseréltek eszmét. Politikai nézeteit sokban jellemzi, hogy e találkozón - Kossuthtal egyetértésben - ő is lehetségesnek tartotta azt a megoldást, hogy Horvátország és Szlavónia egyesüljön Szerbi­8 Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848-49-bői. Vál., s.a.r. Katona Tamás. Bp., 1994. Európa. 528. 9 Hermann Róbert: Szemere Bertalan. In: Erdődy Gábor­Hermann Róbert: Batthyá­ny-Szemere. Bp., 2002, Pannonica. 298. Azokban a levelekben, amelyeket Kossuth távozása után - Szemere miniszterelnökkel közösen - Lúgosról intéztek Görgei és Bem tábornokokhoz, persze Batthyány is tényként kezelte Kossuth lemondását, lásd Uo. De mivel eredetileg azt akarta, hogy Kossuth Lúgoson vegye vissza a főhatal­mat, felfogása szerint éppen ez történt meg Vidinben. 10 Perczel Miklós: Naplóm, az emigrációból, (továbbiakban Perczel I.) I. Bp., 1977. 46. 11 Mindezekre lásd Hajnal i. m. 149-150. Henningsen életútjának jelenleg még nincs mérvadó tudományos feldolgozása, így Batthyány fenti maliciózus megjegyzése egyelőre se nem igazolható, se nem cáfolható.

Next

/
Thumbnails
Contents