Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban

veiben is működő külügyminiszterként említi őt Kossuth.

8 E szerep vállalásával a gróf valójában nem tett mást, mint következetesen érvényesítette azt a korábban, már a menekülés első stációján, Lúgoson is kifejtett álláspontját, miszerint a) a kormányzó aradi lemondása alaki okokból érvénytelen volt, és továbbra is ő tekinthető a magyar állam fejének, és b) a kormány sem mondott le, így ő maga is, továbbra is hivatalban van.

9 Batthyány reménye tehát - térhetünk vissza Szemere megjegyzéséhez - arra vonatkozott, hogy Kossuth kormányzó és környezete jelentős politikai tényező marad az angoltörök-orosz hatalmi kötélhúzásban, és hamarosan lehetőség nyílik a hazába való katonai visszatérésre. Batthyány mindezek folytán a vidini napokban szorosan együttműködött Kossuthtal, és így részese lett a legbizalmasabb politikai tervezgetéseknek. Amikor rövid ideig úgy nézett ki, hogy csupán az iszlámra való áttéréssel kerülhető el az Ausztriának való kiadatás, ő is - Kossuth, Mészáros Lázár, Perczel Mór oldalán - azokhoz csatlakozott, akik ennek ellenére elutasították az amúgy meglehetősen formális renegálást.

10 Ott volt, amikor az Angliából érkező titkos küldött, Charles Frederick Henningsen lelkesülten felajánlotta, hogy az ostromgyűrűn átlopakodva, maga viszi meg a komáromi várba Kossuth ellenállásra, kitartásra buzdító sorait. Mi több, ellenjegyzésével vállalt szolidaritást azzal a döntéssel is, hogy ez a szuggesztív egyéniség kinevezést kapjon Közép-Európa legjelentősebb erődítményének főparancsnoki posztjára. (Később kiábrándultan, saját akkori meghatódottságán is ironizálva, jegyezte fel, hogy Henningsen alighanem már akkor tudta, hogy a vár kapitulált, és csupán színészkedett a hálás közönségnek...)

11 Részt vett azon a fontos tanácskozáson is, amikor a lengyel emigráció kezdeményezésére a konföderációs elképzelésekről cseréltek eszmét. Politikai nézeteit sokban jellemzi, hogy e találkozón - Kossuthtal egyetértésben - ő is lehetségesnek tartotta azt a megoldást, hogy Horvátország és Szlavónia egyesüljön Szerbi8 Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848-49-bői. Vál., s.a.r. Katona Tamás. Bp., 1994. Európa. 528. 9 Hermann Róbert: Szemere Bertalan. In: Erdődy GáborHermann Róbert: Batthyány-Szemere. Bp., 2002, Pannonica. 298. Azokban a levelekben, amelyeket Kossuth távozása után - Szemere miniszterelnökkel közösen - Lúgosról intéztek Görgei és Bem tábornokokhoz, persze Batthyány is tényként kezelte Kossuth lemondását, lásd Uo. De mivel eredetileg azt akarta, hogy Kossuth Lúgoson vegye vissza a főhatalmat, felfogása szerint éppen ez történt meg Vidinben. 10 Perczel Miklós: Naplóm, az emigrációból, (továbbiakban Perczel I.) I. Bp., 1977. 46. 11 Mindezekre lásd Hajnal i. m. 149-150. Henningsen életútjának jelenleg még nincs mérvadó tudományos feldolgozása, így Batthyány fenti maliciózus megjegyzése egyelőre se nem igazolható, se nem cáfolható.