Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban

ával, azt kötve ki csupán, hogy legyen valahol magyar tengeri kikötő is.

12 De a politikai mellett, mondhatni a hivatali rend respektálásával is jelezte, hogy komolyan veszi miniszteri funkcióját - így például Kossuth több korabeli levelét sajátkezűleg fogalmazta.

13 A kiadatás veszélyének elhárulta után, emigráns életük második stációjára, Sumlába javarészt közös kocsin utazott Kossuth és Batthyány, mintegy ezzel is szimbolizálva további politikai, sőt baráti együttműködésüket. Fontosabb leveleinek mondandóját ekkoriban a kormányzó - Perczel Mór tábornok mellett - elsősorban a gróffal beszélte meg. A külügyér ekkori álláspontja talán csak abban az árnyalatban különbözött Kossuthétól, hogy nem annyira a nagypolitikai tervek, hanem a humanitás méltánylása alapján számított a török nagylelkűségére.

14 Az emigráció belügyeinek intézésére választott bizottmány alelnökeként

15 a menekültek második tekintélyének számított, így 1850. január 1-én nemcsak a kormányzót (a bizottmány elnökét) látogatták meg hívei, de - ahogy László Károly honvéd hadnagy, októbertől Kossuth környezetének tagja írja kiváló emlékirataiban -, „néhányan vegyesen, minden rangúak Batthyány Kázmér külügyminiszterünk tiszteletére és köszöntésére mentünk".

16 Ott volt a gróf azon a titkos tanácskozáson is, ahol Kossuth a Belgrádban működő magyar megbízott, az olasz nemzetiségű Giuseppe Carosini számára adott megbízólevelet és utasításokat a szerb kormány oszrákellenes álláspontjának magyar szempontból történő kihasználására.

17 Kettőjük között az elhidegülésnek, a távolodásnak akkor találjuk először nyomát, amikor bizonyossá vált, hogy a vezető emigránsokat mintegy „kivonják" a politikai játéktérből, és bizonytalan időre a kisázsiai Kütahyába száműzik őket. A hírre összehívott emigráns gyűlésen Batthyány még ott van Kossuth oldalán, de a forrásokat áttekintő jeles történész, Hajnal István úgy látja, hogy a gróf „bizalma most már megrendült Kossuthban".

18 Támogatta ugyan azt az elképzelést, miszerint ha a kormányzónak mindenképpen Kisázsiába kell mennie, akkor hadd vihesse magával az egész sumlai emigrációt - de közben „már meglehetősen elidegenedett tőle". A vidini reményekre épített egész politikai perspektíva összeomlani látszott, így a gróf súlyos belső válságba került. Hajnal írja, hogy e napokban sűrűn váltakozott 12 Hajnal i. m. 171-174. 13 Például Hajnal i. m. 503., 542., 608., 663. 14 Hajnali, m. 270, 282. 15 Perczel i. m. I. 75. 16 László Károly: Katonai életemből. Napló, 1848. szept. 25-e és 1851. szept. 10e között. S.a.r., jegyz. Pordán Ildikó. Bp,. 2001, Terebess. (továbbiakban László) 74-75. 17 Hajnal i. m. 364. 18 Hajnal i. m. 359.