Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

CSORBA LÁSZLÓ Batthyány Kázmér - emigrációban

mányzó-elnök, a szintén Vidinbe érkező Kossuth Lajos figyelte a világpolitika akkori aktuális fordulatait. Kibontakozva a végnapok letargiájából, és lassan megszabadulva a menekülés sokkoló hatásaitól, ugyanakkor újra áthatva attól a meggyőződéstől, hogy van értelmes tér a cselekvésre, Kossuth valóban ekkoriban alakította ki azokat a szellemi kereteket, a közelmúltnak azt az újraértelmezését, amellyel új pozícióját és így emigrációs politikáját megalapozta.

5 Ez az - egyszerre reális és ideologikus elemekből összeálló - koncepció a nemzetközi horizonton azzal számolt, hogy a cári birodalom magyarországi térnyerése felbillentette az európai hatalmi egyensúlyviszonyokat. Ebből az a remény következett, hogy Anglia nemcsak felismeri végre az orosz terjeszkedés veszélyét, de immár fogékonnyá válhat olyan rendezési tervekre is, amelyek erőteljesen átrajzolnák a közép-európai térség hatalmi térképét. Mivel e cél elérése érdekében az ágrólszakadt, nevenincs emigránsnál nyilván jóval hatékonyabban működhetett a száműzött államfő, Kossuth újra használni kezdte kormányzói címét. Miként az közismert, az angliai és franciaországi magyar diplomáciai képviselőkhöz szeptember 12-én intézett, híres vidini levelében többek között ezért fogalmazta meg a Görgey tábornokkal kapcsolatos árulási vádat, és építette fel azt az egész bonyolult konstrukciót, amely a világosi fegyverletételbe torkolló folyamat kárhoztatásával, kényszerelemeinek túlhangsúlyozásával indirekt módon igyekezett érvényteleníteni a főhatalomról való aradi lemondást. (A problémakör többi motívumát itt persze nem áll módunkban ismertetni.) A konkrét napi teendők szintjén ez a gesztus a Vidinben összetorlódó sokezres menekülő tömeg feletti rendelkezés igényében jelentkezett, amelynek érvényesítését jelentős mértékben könnyítette az a tény, hogy a török hatóságok zöme eleve Kossuthot tekintette az emigráció fejének. Augusztus 30-án így szabályzatot bocsátott ki a menekültek tábora számára, mégpedig azon a jogcímen, hogy állását „a magyar nemzet bizalmából" nyerte.

6 Nos, bizonyosak lehetünk abban, hogy a vidini napokban Batthyány Kázmér nemcsak Kossuth tágabb politikai helyzetértékelését fogadta el, hanem ez utóbbi döntését is, hiszen az említett szabályzat formailag neki szóló levélként keletkezett, amelyben egyenesen őt, mint külügyminisztert jelölte meg olyan hivatalos személyként, akinek révén a török hatóságokkal az érintkezés zajlik.

7 A katonai kinevezéseket is Batthyány ellenjegyezte, a vidini le5 Kossuth ekkori dilemmáit elsősorban Hajnal István munkája alapján foglaltam öszsze, lásd A Kossuth-emigráció Törökországban. Szerk. bev. Hajnal István. I. Bp., 1927. Magyar Történelmi Társulat, (továbbiakban Hajnal) 7-63. 6 Hajnal i. m. 460. 7 Hajnal i. m. 462.