Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

azon öngyilkolására tehát, hogy ez egy és oszthatatlan Magyarországból külön magyar, tót, német, szász, román, szerb, orosz tartományokat alkossunk, az ország kormánya soha rá nem állhat." Feltételezte, hogy a románoknak „a fcederácio eszméje forog homályosan szemeik előtt. Csakhogy Magyarország lehet fcederatioban Oláhországgal, Szerbiával stb. De Magyarország maga-magával, azaz a kebelében lakó polgárokkal fcederatioba nem léphet. Ez képtelenség."

56 A demokratikus fordulat fanatikus szorgalmazója Az ellenforradalmi intervenciós seregek elől a délalföldi városba visszahúzódó kormány képviselői szinte érkezésük percében, már július 12-én felvették a tárgyalások fonalát. A megbeszélések összhangja azonban nem volt tökéletes. Ghicához írott levelében Bálcescu ugyanis haragját sem eltitkolva határozottan azt nehezményezi, mintha Batthyány szándékosan akadályozná, hogy Kossuthtal közvetlen kapcsolatba kerülhessen. Miközben tehát a külügyminiszterrel tárgyalt, elküldte Cesar Boliacot a kormányzóhoz, aki szívélyesen fogadta, és ígéretet tett a román kívánságok teljesítésére. Az érdemi történelmi áttörést eredményező egyeztetést követően aznap este Batthyánynál zárták le az immár megállapodást is hozó eszmecserét. 13-án Kossuthtal és Boliac-kal közösen véglegesítették a szöveget,

37 majd másnap bejelenthették a külügyminiszter által megszövegezett „Projet de pacification"

58 megszületését, amely alapját képezte a 28-án elfogadásra kerülő jogszabály jellegű parlamenti határozatnak. Ugyancsak 14-én írták alá a román légió

59 megalakulásáról rendelkező hivatalos okmányt. „Kossuth valóban nagy ember. Sohasem voltam olyan boldog, mint ebben a pillanatban"

60 - érzékelteti a helyzet történelmi jelentőségét Bálcescu a megállapodás napján Ghicának írott levelében, és kiteljesedő optimizmusa jeleként felszólítja barátját: „borulj térdre és adj hálát az Istennek, hazánk megmenekül." A 17 pontból álló nemzetiségi törvényjavaslat megszavazását három napos zárt tárgyalás előzte meg. Az egyetemes történeti jelentőségű döntés 56 Kossuth Lajos-Simonffy Józsefnek. Budapest, 1849. július 5. In: KOM XV. 661664. 57 Vö. Nicolae Balcescu-Ion Ghicának. Szeged, 1849. július 1. Közli I. Tóth i. m. 195— 197. 58 A magyar-román megbékélési tervezet. Szeged, 1849. július 14. Közli KOM XV. 723-725. 59 A felállítandó román légió alapokmánya. Szeged, 1849. július 14. Közli KOM XV. 725-727. 60 Nicolae Bälcescu-Ion Ghicának. Szeged, 1849. július 14. Közli I. Tóth i. m. 197— 198.