Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

önálló kezdeményezései is, melyek összehangolatlansága alapjaiban veszé­lyeztette a magyar érdekek sikeres képviseletét. Belgrádi tapasztalatairól tudósító június 11-i részletes jelentésében And­rássy Gyula kétségbeesetten számol be a lengyel ügynökök rendkívüli aktivi­tásáról, valamint a Perczel Mór megbízásából tárgyaló Kohlmann József ez­redes hasonlóképpen kártékony fellépéséről. Ismeretes, hogy párizsi lengyel emigráció működését irányító Adam Jerzy Czartorysky herceg Perczel Mór támogatását is élvező megbízottja, Ludwik Tadeusz Bystrzonowsky ezredes a magyar kormánnyal történő egyeztetés nélkül, a Teleki László részvételével kidolgozott, s az érintettek számára kiterjedt autonómiát ígérő, Magyaror­szágot pedig államszövetséggé átalakítani óhajtó ún. „párizsi jegyzőkönyv" szellemében felajánlotta a szerb vezetésnek a Vajdaságot. Andrássy drámai hangvételű figyelmeztetése szerint „országunk ügyei teljesen ki vannak szol­gáltatva a lengyel megbízottaknak", akik más magyar kezdeményezőkkel egyetemben szinte egymással versenyezve ígérgetnek a magyar kormány szá­mára elfogadhatatlan engedményeket. Káros jelenlétükkel magyarázza, hogy nem tudta még átadni a megbékélés feltételeit tartalmazó hivatalos magyar kormányiratot, és nagy nyomatékkal húzza alá: „a kormányzat a megegye­zés lehetőségét kockáztatja", ha nem akadályozza meg további működésüket „oly gyorsan, ahogyan csak lehet." A levél folytatásában a magyar diplomata rendkívül fontos ajánlást fogalmaz meg minisztere számára, amikor leszöge­zi: a magyar országgyűlés a nemzetiségek szabad fejlődéséhez szükséges biz­tosítékokat minél előbb adja meg, „mert csak két mód van a szláv forradalom megszüntetésére, vagy felszámolni, vagy kielégíteni őket". Majd hozzáteszi, hogy az elmondottak szellemében mindent megígért a szerbeknek, ami a magyar állam szétdarabolásának elkerülése mellett szükségesnek látszik." 39 A kontraproduktiv zűrzavar felszámolása céljából bocsátotta ki Batthyá­ny már június 10-én - Kossuth beleegyezésével - memorandumát „Minden diplomaticai ügynökeinkhez, és a határszélen lévő katonai parancsnokok­hoz." 40 Az egységes és összehangolt fellépés szükségességére, valamennyi részvevő közös felelősségére hivatkozó körlevél határozottan helyreigazítja a kormánnyal történő egyeztetés nélkül, a legjobb hazafiúi szándék mellett is felelőtlenül ígérgetőket, miközben határozottan kijelöli az eredményes mű­ködéshez nélkülözhetetlen irányt is. Bevezetőjében a forradalom-ellenforradalom európai összefüggésrendsze­rébe ágyazva ábrázolja a magyar kormány békekezdeményezését, és leszöge­zi, hogy az a Függetlenségi Nyilatkozatban deklarált elveknek megfelelően 39 Vö. Waldapfel i. m. 283-284.; Kosáry i. m. 190., 194-195. 40 Körlevél minden diplomatikai ügynökeinkhez, és a határszélen levő katonai pa­rancsnokokhoz. Budapest, 1849. június 10. Közli Pulszky i. m. 327-332.

Next

/
Thumbnails
Contents