Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

hez intézett újabb üzenetében a kormány ismét félreérthetetlenül leszögezte: „A magyar földön a szabadság vív a szolgasággal harcot, a jog vív a durva erőszakkal, a humanitás küzd az embertelenséggel tusát életre-halálra." Magyarország sorsa Európa sorsát is meghatározza, „Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el."

33 A nemzetiségi megbékélés ügyének élenjárója Az április 14-én függetlenségét deklaráló magyar nemzet képviselői nem csupán a nemzetközi erőviszonyok kedvezőtlen alakulása szorításában tartották sürgető feladatuknak a nemzetiségi kérdés megoldását. Bár társaihoz hasonlóan Batthyány a reformkorban és 1848-ban a kizárólag egyéni szabadságjogokban gondolkodó és a kollektív jogokat mereven elutasító klasszikus liberális felfogást képviselte, az események hatására azonban az ő állásfoglalása is módosult, ami cselekvő magatartásra ösztönözte a kiútkereső próbálkozások megítélésében, és külügyminiszterként is meghatározó szerepet vállalt magára a május végén felerősödő magyar-román és magyar-szerb közeledési kísérletek előmozdításában. Az átfogó nyitás előkészítése szándékával május 22-én levélben fordult Marcello Ceruttihoz a szerb problémával, illetve általában a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos magyar álláspont tisztázása céljából. A közvetlen történelmi előzményeket felvillantva kiindulásként, s egyben a felelősség megállapításaként fontosnak tartotta leszögezni, hogy a korábban megindult béketárgyalásokat a Habsburgok által fellázított felkelők hiúsították meg. Holott - hangsúlyozta - az egész Európa érdekében harcoló magyarok őszinte együttműködésre törekednek valamennyi néppel, melyekkel közös a céljuk és érdekük. Éppen ezért a történelmi sérelmeket félretéve óhajtanak baráti jobbot nyújtani valamennyi nemzetiségnek, valamint szövetséget kötni a török birodalommal, a dunai fejedelemségekkel, Szerbiát is beleértve.

34 Május végén, immár a gyakorlati megvalósítás kezdő fejezeteként az olasz ügynököt, Giuseppe Carosini-t küldte el Ilija Garasaninhoz a megbékélés és a szövetségkötés ajánlatával. A Szerbia miniszterelnökét közvetlenül megszólító kezdeményezése rendkívül magas szintjével nyomatékot kívánt adni törekvései komolyságának. Üzenetében mindenekelőtt arra hívta fel a vezető szerb politikus figyelmét, hogy az orosz intervencióval szemben Belgrád sem lehet közömbös, hiszen annak esetleges sikere Szerbia érdekeit is veszélyezteti. Természetesnek nevezte, hogy a kialakult sajátos helyzetben Magyarország legközelebbi szomszédainak szövetségét keresi, és aláhúzta, miszerint 33 Európa népeihez! Budapest, 1849. június 28. In: KÖMXV. 611-614. 34 Vö. Füzes i. m. 152.