Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

Ugyancsak május 18-án bocsátotta ki a magyar kormány magyar néphez intézett szózatát.

29 A Kossuth tollából származó felhívás nemzetközi történelmi példákra hivatkozva elrettentő képekben ecseteli az ellenforradalmi koalíció esetleges felülkerekedésének várható általános érvényű drámai következményeit: a „muszka nemzetiségünket fogja kiölni, a magyarét, a németét, az oláhét, a ráczét, a tótét egyiránt, mert gyűlöli mindazt, mi nem muszka..., vallásunkat fogja eltiltani, mint Lengyelországban a catholicismust üldözi, Lieflandban, Esthlandban a protestánsokat kínozza, az óhitűekre saját formáit és patriarcháját erőlteti, az izraelitákat pedig rémületes szenvedésekkel sanyargatja." S bár a közeledő tragédia elhárítása érdekében az európai szabad népek és kormányok fellépéséről sem kíván lemondani, a nemzet megmentése érdekében az egész országra kiterjedő általános felkelés, keresztes háború kihirdetését látja szükségesnek, mivel „Veszélyben van hazánk, nemzetiségünk, vallásunk, szabadságunk, életünk." Palmerstonhoz intézett másnapi jegyzékében

30 a minisztérium a nemzetközi jogra, a be nem avatkozás európai normájára hivatkozik. Ismételten felhívja az angol kabinet figyelmét arra, hogy a küszöbön álló Habsburg-Romanov offenzíva sikere brit érdekeket is sért, s az ellenforradalmi koalícióban megtestesülő orosz terjeszkedéssel szemben Magyarország képezi a természetes, az önvédelemre immár egyedül képes közép-európai tényezőt. A külföldön tevékenykedő magyar követek munkájának segítése szándékával június 25-én megfogalmazott körlevelében pedig azzal érvel Batthyány, hogy az orosz intervenció nemcsak Európa békéjét fenyegeti, de Ausztria életképtelenségét is leleplezte, melynek ismeretében abszurditás az orosz cárral szövetkező Habsburgokban keresni az európai civilizáció védelmezőjét. „Lehetetlen, hogy Európa: Anglia, Franciaország, Németország és Törökország nyugodt szemekkel szemléljék, hogy a zsarnokság egy csapásra ledöntse annyi éven át felépített politikai épületét" - a tehetetlen kétségbeesés hangját is megszólaltató dokumentum szerint.

31 Június 27-én Szemere bevonásával, de a miniszterekkel történő egyeztetés nélkül Kossuth újabb szózattal fordul a nemzethez.

32 A magárahagyatottság kétségbeeső érzésével tudatja, hogy a magyar nép az előtte álló háborúban nem számíthat Európa segítségére, s a közeledő veszedelemre a népfelkelésre buzdító felhívás megerősítésével válaszol. Másnap pedig „a magyar nemzet nevében, de minden szabad nemzetek érdekében" Európa civilizált népei29 A minisztertanács előterjesztése a kormányzóhoz. Debrecen, 1849. május 18. In: KÖMXV. 341-342. 30 Közli KÖM XV. 349-353. 31 Lásd Waldapfel i. m. 314. 32 A nemzet kormánya a néphez! Bp, 1849. június 27. In: KÖMXV. 602-606.