Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete - Baranyai történelmi közlemények 1. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2005 (BML, 2006)

ERDŐDY GÁBOR A Szemere-kormány külügyminisztere

ter lép".

4 Majd a május 2-án megtartott minisztertanács a tárca hatáskörébe utalt bizonyos harmincad- és vámügyeket is, azzal a szándékkal, hogy megteremtse a külpolitika és a külkereskedelem összehangolt kezelésének, a gazdaságpolitikai szempontok érvényesítésének intézményesített kormányzati feltételeit. A továbbiakban pedig megbízta a grófot a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi kabinet ideiglenes vezetésével, hogy majd az átmenetinek szánt funkciót a gyakorlatban a Szemere-kormány felbomlásáig betöltse.

3 Hivatali esküjét Batthyány „a nemzet függetlenségi nyilatkozatának minden következményeiben fenntartására s engedelmességre a nemzetgyűlés határozatai iránt" minisztertársaival és a kormányzóelnökkel közösen május 14-én tette le.

6 Megfelelő források hiányában a trónfosztással kapcsolatos véleményét, akárcsak a kormány alakítása körül kibontakozó kiélezett és személyeskedésektől sem mentes vitákkal kapcsolatos álláspontját nem ismerjük. Szemere Bertalan republikánus tartalmú miniszterelnöki programbeszédét viszont egyértelműen rosszallta.

7 A független magyar diplomácia irányításának szerepére készülve arra is gondolnia kellett ugyanis, mekkora és mily nehezen korrigálható kárt fog okozni a szerencsétlen nyilatkozat Magyarország nemzetközi megítélésében. Az új külügyminiszter pozíciójának teljes körű rekonstruálását a hivatala működéséről fennmaradt forrásanyag szűkössége alaposan megnehezíti. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján is megállapítható azonban, hogy politikai mozgásterét a magyar külpolitika általános koncepcionális, és bizonyos relációkban gyakorlati irányítását továbbra is kezében tartó Kossuth aktivitása jelentős mértékben korlátozta. A tárca szerepe így nem ritkán csupán a döntés végrehajtására korlátozódott. Különös érdeklődést tanúsított a külügyek iránt ugyanakkor Szemere Bertalan miniszterelnök is, aki fenntartotta maga számára az igényt, hogy az 1848 tavasza óta érvényesülő tendencia folyamatosságának megőrzésével annak alakító tényezőjeként ismerjék el. Hivatali megbízatása ideje alatt gróf Batthyány Kázmér pályafutása csúcsára érkezett, országos hírű és jelentőségű politikussá vált, aki a kormányzóval egyetértésben, mindvégig folyamatosan szoros munkamegosztásban dolgozott. Igaz, szerepét gyakran másodrendűnek minősítették, működésének körültekintő áttekintése és vizsgálata alapján azonban árnyaltabb következtetésre juthatunk. Megállapíthatjuk, hogy fokozatosan felnőtt feladatához, és a bel-, illetve a külpolitika szerves összetartozását felismerve, s azt döntés4 Kossuth Lajos előterjesztése a nemzetgyűlésnek. Debrecen, 1849. május 1-2. In: KÖM XV. 183. 5 A minisztertanács május 2-i üléséről lásd KÖM XV. 184-186. 6 Lásd KÖM XV. 303-304. 7 Vö. Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Bp., 1990. 143.